Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)
1965-02-01 / 2-3. szám
szealjtól” a levegő mozgása fokozatosan csökken, mig végül teljesen elhal. — Amennyiben csakugyan léteznek “repülő csészealjak” — firtattam tovább — utasai miért nem szállnak iki, miért nem lépnek soha a Földünkre? — Erre Piccard professzor példájával válaszolok — magyarázta Oberth professzor. — Mikor a hires Óceán-kutató leereszkedett a tenger mélyére, bizonyára jónéhány mély-tengeri hal tűnődhetett azon, hogy vajon miféle különös gömb az, ami most közöttük lebeg. És Picoardnak nyomós okai voltak, hogy nem szállt ki a tengeralatti “csészealjából” . . . Ugyanígy megvan az okuk az idegen bolygókról származó esetleges lényeknek is az óvatosságra. Lehet például, hogy nincsenek hozzászokva Földünk oxigénes légköréhez, vagy nem immunisak olyasmivel kapcsolatosan, amivel egy földi halandó csaknem elkerülhetetlenül, lépten-nyomon érintkezésbe juthat. Markoljunk tenyerünkbe egy maréknyi földet. Mi és a földi baktériumok megszoktuk egymást, az illetők számára viszont egy ilyen ártatlan gesztus betegséget, vagy halált jelenthet. Legvégére hagytam a legnépszerűbb kérdést, ami bizonyára a hölgyeket érdekli főképpen: — Mikorra számíthatunk olyan sebességet elérni, hogy egy-egy bolygók közötti Űrrepülés necsak úti élményt jelentsen, hanem radikális fiatalító kúrát is? — Becslésem szerint — válaszolta a profeszszor — mintegy 50-80 éven belül; és pedig valószínűleg Singer Photon Űrhajója váltja majd valóra ezt az álmot. Válasszunk például két barátnőt, akik mindketen 21 évesek. Egyiküknek alkalma nyílik résztvenni az expedíción, amely a Lyra konstellációban leledző gyönyörű kékes csillaghoz, a Végához indul. Az űrhajó sebessége csaknem egyenlő a fénysebességgel, igy az ut időtartama 28 év oda és 28 év vissza — földi időszámítás szerint. (Magán a Végán csak néhány hetet tölt az expedíció.) A hatalmas sebesség következményeként az űrhajó súlya megsokszorosodik. Mintegy tizennégyszerese lesz az eredeti súlyának. Ennek arányában az utasok órái is tizennégyszerte nehezebbé válnak és az óra rugók ennek megfelelően — tizennégyszerte lassabban tudják mozgatni az órák szerkezetét. (Az utaztatott órák lassabban járnak, mint a helyben tartottak!) Az ato m i kus mozgás szervezetben és 'anyagban ugyancsak lelassul tizennégyszeresen. Az Eperjessy Anikó: MIÉRT? A gyertyám vörösesen, imbolyogva ég, A szemem lázban égőn a lángjába néz. Szivemből elfolyik az utolsó csepp vér, Kétségtől gyötrődve kérdezem, hogy miért? Ki tud felelni rá, az talán, aki él? Tán a fényes csillagok, vagy a magas ég? Mindenki néma itt, senki sem válaszol, A gyertyám ellobbant, a szivem sem dobog. A bibor ég tündöklő palásttal befedi, A csillagösvény ragyogó helyre vezeti Az ember lelkét a magasságok felé, Hogy ott fentről lássa meg végre, hogy miért? Látod lent a földet, látod a sok embert, Ki kesereg busán porhüvelyed mellett? Gyarlók, halandók mind, nem tudják, hogy miért? De te látod már Istent, s tudod, hogy ezért! Montreál, 1965. utasok évülése is csak 56:14,4 év lesz az oda-vissza utón. Ennek jegyében élelmet is csak annyit fogyasztanak, mint normális körülmények között a Földön 4 esztendő alatt. Általában minden fizikai vonatkozásban is csak 4 évnyit változnak. Amikor az expedíció befejeztével a két, egymástól 21 éves korban elbúcsúzó barátnő viszontlátja egymást, egyikük még mindig csak 25 éves, mig a Földön maradt már 21 és 56, vagyis 77 esztendős, tekintélyt parancsoló nagymama lesz. — Tudom, hogy mindez igen valószinütlenül hangzik, — fejezi be az interjút Oberth professzor — a szokásos és beidegződött tapasztalataink tükrében, pedig 50-80 esztendő sem kell majd a kétségtelen bizonyítékok meghozásához, hiszen egyegy találmány, vagy váratlan felfedezés aránytalanul meggyorsíthatja az ultra-sebes űrhajózás megvalósulását. d’Anka. 29
