Kárpát, 1964 (4. évfolyam, 1-5. szám)
1964-07-01 / 1. szám
Kötelességed: ha feleséged nyakkendőt ajándékoz: az gyönyörű! Elfojtott sóhajtás, megadó mosoly szigorúan tilos! A gondolatok szabadok. Ennek ellenére gondold, hogy Ő még 25 év után is csinos. És ne csak gondold, mondd is ki. Mindenek ellenére! Egyszer, mondhatod: Ó asszony, balgaság a neved! Kétszer, háromszor... utána unalm. s. Negyedszer már kibirhatatlan. “Hősi tettek” minden női szivet megdobogtatnak. Segits neki, ha megkér rá! Súrolj és törölgess, fogcsikorgatás nélkül. Az eredmény megéri a fáradságot. Bízzál benne! Költségvetésébe ne szólj bele! Megszűnsz az elbűvölő nagy Ö-vé lenni a szemében, ha minden fillért számonkérsz. Dörmögő medve vagy otthon? Elragadó gavallér társaságban? Brrr! Borotválkozz meg még az olyan szent vasárnapon is, mikor biztosan otthon maradtok és nem jön vendég sem! Virág és bonbon! Nemcsak elvétve, sokszor! Még akkor is, ha véletlenül tiszta a lelkiismereted! Más asszony takarékosabb, ügyesebb? Ilyen nincs! Ő az egyetlen, az összehasonlíthatatlan, örökre! Anyósod jön látogatóba? Te légy a megtestesült bübáj! Szinészkedés nem érvényes! Sokat dolgoztál. Ki vagy merülve teljesen. Akaraterő! Még ha a föld meg is áll forgásában, este mégis csinos légy, Őneki, Őérte! Éljen a női egyenlőség! Okosak, ügyesek és bátrak vagyunk! Nem jelentünk többé súlyos terhet. És mégis ... Játsszuk meg a gyengébbet! Érezze, hogy Ő a védelmezőnk, Nélküle megszűnnénk lélegzeni! “Megmondtam, ugy-e ...” Filmben nevetséges. Szerelemben jobb, ha nem sértjük önérzetét. Fátylat ::á! Gyengéd, elnéző mosoly, forró csók! Legszentebb kötelességed a ragyogó lakás? E- gyetlen gondolatod? Egyetlen témád? Soha! Erről nem beszélünk! Csendben és zokszó nélkül elvégezzük. Légy maga a megtestesült észszerüség! Te vagy a bugóhangu, csábmosolyu nagy Ő? Ne légy az drága ékszerek és kisértő bundák előtt, ha neki sem telik rá! Henceg az urad? Szeret nagyokat mondani mások előtt? Hagyd rá! Kétméteres halat fogott? Ne mondd, hogy húsz centis volt. Már Ádám is megharagudott Évára ezért, és Ádám sose fog megváltozni. Unalmas, ha a munkájáról mesél? Tégy úgy, mintha soha érdekesebbet nem hallottál volna. Különben másnak meséli. Ó, jaj! Nagy a kisértés! Légy erős, megingathatatlan, Ő a megbízhatóság maga, miért kutatnál a zsebeiben? Rosszul vezet? Ideges vagy? Bizd sorsodat a Jóistenre és mosolyogj! Szorítsd össze a fogadat, de ne adj tanácsot! I. Tastrup: A MÁSIK Nő AZ ÉLETÉBEN, Várok rá! Már három napja nem láttam. Elutazott és tulajdonképpen ez az első eset, hogy nem mondta meg pontosan hová. Nem mertem megkérdezni, nem őmiatta, magam miatt. Nem akartam, hogy ne az igazat mondja, és egész ösztönösen éreztem, hogy nem fogja megmondani az igazat. Várok rá, egy óra múlva itt lesz! Akkor majd kinyitja a kertkaput és egy pillanatig várni fog, hogy nem jövök-e ki eléje, aztán gyorsan be fog sietni a házba. Ismerem a lépését, ezer lépés közül megismerném az övét. Az utóbbi hetekben a lépése kissé tétovázó lett, mielőtt bejött volna hozzám a szobába. Ó, én ezt a tétovázást nagyon is észrevettem. Ha az ember huszonnyolc évig együtt él egy szeretett lénnyel, akkor észreveszi az ilyesmit. De soha nem tettem föl kérdést. Láttam a szemét és éreztem, hogy félrenéz, nem örült ennek, hiszen tudta, hogy engem valami gyötör. Múlt héten megbizonyosodtam felőle, hogy egy másik nő lépett az életébe, abba az életbe, amit eddig 33
