Kárpát, 1960 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1960-01-01 / 1-2. szám
ŐSZI TÁJNAK;.. Őszi tájnak hervadása! Őszi napfény ragyogása! Hervadásból, fényből támad Lelkemen e kedves bánat. Omlik a lomb, hallgat a dal; Visszatérek gondolattal A tavaszra, ... ah de annál Betegebbnek tetszik a táj! Tompa Mihály Lemegy a nap nemsokára .. . Haldoklásnak szent országa! Olyan édes forró vággyal Ölel téged lelkem által! Néma a táj, arca sápadt, Rá derengő napfény árad; Ah, mi vonzó szép halál van E mosolygó hervadásbani Édes terhed’, édes álom! Szinte érzem szempillámon; Hogy lehajtsam, szinte vonja Fejem’ a fák hulló lombja. Ez a rét volt olyan ékes? Az elmúlás bája rajtad, A fák lombja csendesen hűli, Ez a halom, völgy és tájék .. .Lelkemen vesz mély hatalmat; Nem küzdéstül, fájdalomtul; Ez a határ olyan népes? S bár meghalni kéne véled, Itt a végharc ösmeretlen: Mintha a sirkertben járnék! Mégis, mégis szeretnélek! Lehet-e meghalni szebben...?! A városi lakos egészségét semmi sem veszélyezteti annyira, mint a lárma. Orvosok és szociológusok véleménye egyöntetűen igy szól: Mentsétek meg az embereket a hétköznapi zajtól! A zakatolás, lárma ami kora reggeltől késő estig körülvesz bennünket, a legtöbb embernek már fel sem tűnik, észre sem veszi és mégis, ezeket az “érzéketleneket” a hangzavar pergőtüze éppenugy veszélyezteti, mint az “idegeseket”, akik eltorzult arccal kiáltanak fel: “Ezt nem lehet kibírni, — az ember megbolondul ettől a zajtól.” A legtöbb nyugati kulturország hathatósan küzd a zaj ellen és törvényekkel igyekszik azt csökkenteni. A lárma már régen nemcsak egy úgynevezett kellemetlen panasz, vagy bosszúság, hanem korunk súlyos csapását jelenti, amit hovatovább egyenlő rangra lehet sajnos emelni az elmúlt évszázadok kolera- vagy pestisjárványaival. Egy angol repülőtér szélén és környékén legutóbb, néhány nappal azután, hogy rakétarepülőgépekkel Csendet kérünk! látták azt el, számtalan döglött egeret és nyulat találtak. Az ok: lárma. Több mint 2000 évvel ezelőtt Kínában a császár mint legsúlyosabb halálbüntetést sípolás és dobolás általi kivégzést rendelt el. Az akasztás, lefejezés vagy leszurás ehhez képest szelíd büntetéseknek számítottak. Tudományosan már régóta be van bizonyítva, hogy az idegek mellett a zaj megtámadja a gyomrot, a szivet, a vérkeringést, az agyat is. Gondos kivizsgálás után igyekeztek szabályokat felállítani az elviselhető és a feltehetőleg még elviselhető zaj határairól, — de mindez az igyekezet csak teória marad mindaddig, mig a gyakorlatban a konzekvenciákat nem vonják le. A munkahelyeket le kell “árnyékolni” zaj ellen. A munkapszihológiát vizsgáló Max-Planck-Intézet megállapította, hogy a munkateljesítmény 9%-kal nagyobb egy nagy üzemben, ahol a munkatermek zaj ellen le vannak árnyékolva, összehasonlítva a “normális” munkatermekkel. A gépirónők munkája 29 %kai több iráshibát mutatott, ha munkahelyükön nem voltak óva zaj ellen. Tisztviselők, akik számológépekkel dolgoztak 52 %kai több számolási hibát ejtettek zajvédelem nélküli helyen. És mikor a munkahelyen a zajvédelmet megjavították, a munkaerők betegség általi kiesése 37%-kal csökkent. Építészek hatásos zajtalanitó eljárásokat dolgoznak ki lakóházak és üzletházak építésénél, már vannak zajtnyelő falak és tetők az emeletek között. Rézsutósan felfelé nyíló ablakok erősen elterelik az utcazajt. Nagyobb átmérőjű vizvezetékcsövek erős nyomásnál jóval zajtalanabbá működnek, mint a vékony csövek. Már olyan törvények is vannak egyes országokban, hogy kötelesek az olyan üzemek, ahol zajos gépek vagy szerszámok működnek, hangnyelő falakat és tetőzetet építeni, nemcsak az ott működő személyzet védelmére, hanem a környező szomszédság megóvására is. Az emberi szervezetre káros hatású zajok táblá-80