Kárpát, 1960 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1960-01-01 / 1-2. szám

nak a feltevés ellen, hogy betegségük leik: eredetű. Még akkor is, ha egyébként okos, belátó emberek, belekapaszkodnak egy té­vesen diagnosztizált, súlyos testi betegség­be, csakhogy szó se essék a “kedélybeteg­ségről. Egy ismert amerikai sebész kollé­gáival megállapittatott magának egy súlyos szívbajt, majd utána egy súlyos bélmegbe­tegedést, legvégül öndiagnozissal "agytu­mort” állapított meg önmagának, csakhogy ne számítson "őrültnek”. Pedig a depresszió ma már olyan beteg­ség, amit ha nem is lehet minden esetben tökéletesen meggyógyítani, de a lefolyását mindig, még visszaeséseknél is, erősen le lehet rövidíteni. Bár kezelés nélkül is majd­nem mindig jól végződik, vagyis hetek vagy hónapok múlva magától eltűnik a melankó­lia, ha előzőleg az öngyilkosság nem tett rá pontot, de a beteg sok felesleges szen­vedését és kínját aránylag egyszerű esz­közökkel lehet enyhíteni és rövidíteni. Egy angol statisztika szerint régebben az ilyen betegeknek átlagban legalább öt sokk-keze­lésre volt szükségük, hogy meggyógyulja­nak. Ma már az említett modern gyógysze­rekkel egybekapcsolva a kúrát le lehet zárni már két sokk-kezelés után is. Átlagban a betegek körülbelül öt hétig maradnak a kli­nikán. Az elektrosokkot ma már narkózis­ban adják és teljesen ártalmatlan. Gyakran még ezt is el lehet kerülni és csak gyógy­szerkezeléssel teljesen el lehet oszlatni a melankóliát. Dr. E. H. L. Illyés Gyula: TÉLVÉGI SZÉL Sipm a szél. a jégcsapok sípját fújja; tavasz akar, tavasz akar lenni újra. Sötét van még, este óta hallom, hogy fuj; drót sikit, mint felső c-en a hegedühur. Mint mikor a prímás rántja a vonót rá, úgy ri hosszan, valahonnan az a drótszál, úgy cifrázza a magáét szívbe szólva, ág reccsen rá, mintha az meg bőgő volna. Bug a kémény, zug a kürtő vaskakas szól, a tavasztól; egy a vonó, millió a húr alája, zeng az mind, ha ez a vonó szaporázza. Szeg szisszen fel, kút nyikor­­jár kegyetlen [dúl: az a vonó, a hatalmas az egyetlen; váltja hangját, hol vígra, hol keserűre, zeng-zug sir-ri, a tavasz vad hegedűje! lár a vonó ajtórésen ablakrácson, itt uj házon, ott át sötét rcmlakáson; nád fütyül, tó habja surrog, szól a szikla, lut a vonó egy országból a másikba. Ráng a vonó tengerparttól tengerpartig, de sok nótát tanul az meg, ki nem alszik: riad, révül; „szülöttem föld!" ..édes rózsám!“ zeng a zene véges-végig Európán. Micsoda tor készülődik, milyen lagzi — Tavasz akar, tavasz akar végre lenni! Nyitott szemmel, hanyatt­éjszakázom! [fekvt zug a zene véges-végig a világon. Minden nóta azt mondja, mii belegondolsz, ki vezényli ezt a zengést nem a vak sors! Jégtörő szél, akárhogy is muzsikálod, minden nép egy szót irt rá, г szabadságot. Óceáni sziget zugba sziv-sötétbe, ezt zenélte minden húrod ezt zenélje egyik fele magasan, mint a leánydal, másik fele a harag mély morajával. 79

Next

/
Thumbnails
Contents