Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

a pécsi egyetem ebben az időben valamilyen (politikai, egyházi, anyagi) okból kifolyólag átmenetileg szünetelt, de később újra megkezdte működését. A mohácsi csatában egy professzora és háromszáz diákja elesett ugyan, de sem az épülete és berendezése nem pusztult el, sem tantestülete és tanuló gárdája nem szenvedett olyan veszteséget, ami miatt az egyetem megszűnni kényszerült volna. Minden valószínűség szerint erre csak később, valószínűleg 1547 táján, amikor a török megszállás (1543) és a vele járó pusztítások miatt az egyetemi épületek megrongálódtak, illetve azokat a megszállók saját céljaikra elkobozták. Az egyetemnek az embervsszteség miatt nem volt tanári és tanuló utánpótlása, megszűntek a fenntartására szolgáló anyagi források is. Mindez együttesen járulhatott hozzá, hogy a középkori pécsi egyetem a török megszállás után pár esztendővel csendesen kimúlt. (8)

A Trianon utáni magyar közoktatásügyi politika Pécs városának ezen középkori egyetemi hagyományait vette fontolóra, amikor a Pozsonyból menekülni kényszerült és ideiglenesen Budapesten elhelyezett Erzsébet királyné egyetemet a szerb meszállás után Pécsett telepítette le, ahol az ma is működik. Az egyetem tanácsának a javaslatára az országgyűlés ezt a menekült uj egyetemet a második világháború után Nagy Lajos egyetemre keresztelte el, megemlékezésül a középkori pécsi egyetemre, ami nagyon szerencsés gondolatnak mondható. Az egyetemet ideiglenesen az állami gimnázium épületében helyezték el, amelyhez uj szárnyat épitettek a jogtudományi kar számára, az orvosi kar pedig a város szerteszórt kórházaiban talált

otthont. Csak napjainkban kezdték meg egy hatalmas uj központi egyetem építését a Mecsek lejtőin, a hajdani hadapród iskola szomszédságában. Az orvosi kar az elmúlt évben megkapta a hadapród iskola épületcsoportját. így a város nyugati részén egy uj egyetemi város van kialakulóban, mely ha elkészül, valóban méltó dísze lesz Pécs városának, melyet különleges hely illet meg a magyar szellemi élet évszázados történetében s rmeiy nemcsak az első magyar, egyetem alapítása idején volt az ország egyik legszebb és legjelesebb városa, hanem minden pusztító vihar ellenére —- ma is az.

(Copright by Dr. Desider Heckenast, Canada)

IRODALOM:

(1) Vörös Márton: Az öttornyu város, üuöapest, 1956.

(2) Nékám Lajos: The cultural aspirations of Hungary. Budapast, 1935.

(3) René Aigrain: Histoire des universités.

Paris, 1949.

(4) Békefi Rémig: A pécsi egyetem. Budapest, 1897.

(5) Szőnyi Ottó: A pécsi egyetem. Budapest, 1928.

(6) Vörös Márton: A Scitovszky-téri romok kérdése. Pécs, 1941.

(7) Heckenast Dezső: Hungarian Universities. Montréal, 1957. (Mid- and East- European Studies, University of Montréal.)

(8) Bercsényi Dezső - Pogány Frigyes: Pécs. Budapest, 1956.

Ady Endre:

Négy-öt magyar összehajol

Itt valahol, ott valahol Esett, szép, szomorú fejekkel Négy-öt magyar összehajol S kicsordul gúnyos fájdalmukból Egy ifju-ősi könny, magyar könny: Miért is?

És utána, mint a zápor Jön a többi könny:

Miért is, miért is, miért is?

S nincs vége könnynek és miértnek. Fölöttük hahota köszön,

Hahotája, akik nem értnek,

S akik sohase kérdik, s kérdték: Miért is?

És csöpög a könny:

Miért i§, miért is, miért is?

És hömpölyög fönt a hahota,

Hogy soha, soha, soha.

Ennyi busulással fényesen Nyílnék meg az Ég,

Ahol csak Ég és okos üdvösség van, S itt nem elég.

Itt nem kell csak a könny,

S itt valahol, ott valahol Esett, szép, szomorú fejekkel Négy-öt magyar összehajol.

Miért is, miért is, miért is?

6