Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
A pillangó egy kicsit meglepődött, mert egyébként jóindulatú volt és ostoba, hamar igy felelt: — Én mézet gyűjtök neked, amikor akarod. — Rendben van ez is, — kacagott Szille boldogan és egészen elnyujtózott a vizirózsában — most már nincs is szükségem semmire. Aludni akarok. ^ A vizirózsa már kezdett becsukódni és- ekkor megszólalt még valaki a part közelében és ez nem volt más, mint a kígyó, aki a legravaszabb volt és egyúttal a legtökéletlenebb valamennyi állat között. És ezt mondta: — Valóban nagyon okos vagy te, tündér és nagyon hasznos Ígéreteket tettek neked a többiek. De én még nem tettem neked semmiféle Ígéretet és én is vagyok olyan okos, mint te, de lehet, hogy okosabb. Te nekem nem Ígérhetsz olyasmit, amiből hasznom lehetne és igy én sem Ígérek neked semmit. Lehet, hogy jóbarátok leszünk és lehet, hogy ellenségek leszünk, de nekem ez egészen mindegy lesz. így beszélt a kígyó, aki ott feküdt összegöngyölődve a parton. És mielőtt Szille válaszolhatott volna neki, megszólalt a hold is, aki éppen akkor jött föl az égre és mindent hallott. És azt mondta: — Én nem tudom, hogy a többiek mit ígértek neked, és mit nem, kicsi tündér, csak azt hallottam, amit a kígyó mondott és ez a beszéd alattomos beszéd volt és nekem semmiképpen sem tetszett. Ha pedig már valamennyien ígéretet tettek neked, csak éppen a kígyó nem, akkor Ígéretet teszek neked én is. Ha őrködni fogsz a tó békessége fölött, akkor abban a pillanatban, hogy engem meglátsz, ha akarod, varázslatot tehetsz, én ezt teszem éretted örökkön-örökkétig ... A kicsi tündér pedig, aki már nagyon álmos volt, még egyszer felnyitotta a szemeit és megköszönte a holdnak, amit érte tett. Aztán ezt mondta: — Őrködni fogok a tó békessége fölött és ha akarom,, muzsikát hallgatok és ha akarom, parancsolok a halaknak és ha akarom, mézet eszem és ha akarom, varázslatot csinálok. A kígyóra pedig nincs semmi szükségem... Azzal behunyta a szemeit és elaludt. Attól a naptól kezdve Szille sohasem tért vissza a Tókirálv palotájába. Attól a naptól kezdve mind a mai napig járja a Kosztrus a tó iszapos fenekét, hogy megtalálja a barlang nyílását, ahol visszamehessenek. De nem találhatja meg, mert annak olvan a titka, hogy ne lehessen meetalálni. A Tókirály pedig bent ül a nagy földalatti tó partián énült palotájában és busul a lánya után. Hosszú hinárszakállát belógatia a tóba és a halakra naivon haragszik, amiért akadt közöttük olvan, aki elárulta Sziliének a barlang nyílását. És 6 is varázslatot csinált, mert ő is tud varázslatot csinálni. Nagy, hosszú varázslat volt. majdnem olyan hosszú, hint a hinárszakáll, mely áttér a nagy tó másik végéig. Hét nap hét éiiel könyökölt a király az ablakban, nézte a nagy kék tó vizét és a nagy kék tó vizében a halakat és csinálta a varázslatot. ! És olyan erős varázslatot csinált haragjában, hogy attól a naptól kezdve mind a mai napig némák a halak és nem tudnak beszélni többet. Bizony. Ha nem hiszed, keress meg egy halat a tóban és kérdezd meg tőle, magától. Folytatjuk TALÁLD KS! Kedves mulatság, szórakoztató társasjáték a következő: A játékvezető a játék előtt összebeszél az egyik játékossal. Azután ez a játékos elhagyja a szobát, vagy ha a szabadban játszunk, eltávozik a közelből. Ezalatt az ottmaradottak elhatározzák, hogy egy szót kell kitalálni az eltávozott játékosnak, pl.: luftballon. Most visszahívják az eltávozottat, akinek a játékvezető sorban kérdéseket ad fel: — Állat? — Nem. — feleli a játékos. — Virág? — Nem. — Mesekönyv? —г Nem. —- Ceruza? — Nem. — Luftballon? — Igen. Persze, mindenki megle pődik, hogy a választ ilyen biztosan eltalálta a fiú, pedig a luftballont nem is a játékvezető ajánlotta. A magyarázat a következő: a játék irányitója a megfelelő szó előtt, mindig olyasvalami tárgyat kérdez, amely “fából” van. Fenti esetben a ceruza, de lehet asztal, sítalp, stb. A kérdéseket szép csendesen, minden izgalom nélkül kell persze feladni, igy aztán semmi jel sem árulja el a trükköt. CSAK A VÉGÉT A társaság első tagja mond egy összetett szót, a másodiknak egy olyan öszszetett szót kell mondania, amelynek az első tagja azonos az első szó második tagjával. És igy tovább. Pl. Az első mondja: Vaskapu. A második: Kapufa. A harmadik: Favágó ... Vágószerszám, szerszámolaj, olajlámpa, stb. ’ r Aki sokáig gondolkozik, hibás szót mond, vagy olyat; amit már mondtak előtte, zálogot ad. 61
