Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-07-01 / 7-8. szám

Wass Albert:

Könyvismertetés.

Magyar Ház Kiadóvállalat kiadásában jelent meg Bruxellesben

Kisjókai Erzsébet: Fényképalbum cimü verseskötete. A kötet ízléses fedőlappal, kartonkötésben jelent meg és az írónő finom könnyed, meleghangú verseit és műfordításait tartalmazza.

Szitnyai Zoltán: Egyszer volt cimü novelláskötete.

Filmszerűen peregnek előttünk a történetek, érdekes ötlettel sorba szedve: az első novella Ferenc József idejében játszódik, utána következik a többi, kor szerint, az utolsó már a hontalan sors hangulatát érzékelteti. Gazdagon változatos, mesteri tollal irt novellák.

Kisjókai Erzsébet: Lázadás, regény, második kiadás. A regény a régi Magyarországon és Hollandiában játszódik, egy operaénekesnő és orvostanhallgató leánya közötti fojtott küzdelem a holland hegedűművészért. Kényes és nehéz téma, melyet az írónő finom mértéktartással, de bátor őszinteséggel tárgyal.

Tanúság.

Illés Lajos és Sári Gál Imre a „Vasárnap" és lapunk hasábjairól ismert irók közös Tanúság cimü novellás kötetüket a KÁRPÁT könyvkiadó jelentette meg ízléses kivitelben.

A kötetben a két író 6-6 elbeszélésével szerepel, melyek a hazai emberellenes világot ábrázolják.

A Tanúság megdöbbentő korkép. Az elbeszélések alakjai ma is élő emberek.

A könyv ára 1 dollár. Megrendelhető a KÁRPÁT címén a vételár és vele egyidejűleg 10 cent portóköltség beküldésével.

A f ii и í i ii e 1 i boszorkány

Közben beteg lett a gyerek. Vörös volt a kis anca a láztól, nehezen hörgött. Kellett volna valaki, akinek már több gyerekkel volt baja. Az asszony ott fönt a Komárnyikon tanácstalanul várt két napig. Aztán nem tehetett mást: elindult a gyerekkel Ferencékhez.

Vad, szeles nap volt. A levegő nyers, barátságtalan.

Délelőtt indult neki. A gyereket vastag kendőbe bónyálta, vállára lökte a nagy szürke szumánt. Az eső percegett. Inkább köd volt, mint eső. Északi szél terelte kibontott ostorral a fellegeket odafönt. Nyögtek a fenyők.

Az ajtót betámasztotta, elébe tette a seprüt. A tehén elé lökött egy jó villa szénát és elindult. A kutyát visszazavarta.

A gyermek sirt. Nyűgös volt. Kis szemei lázasan csillogtak. Magához szorította a kendő alatt és szinte szaladt vele a Sestina oldalán lefele.

Nehéz az ut ilyenkor a Kétághoz, csúszós kövek között, megáradt patakok mentén. Nehéz. Mégis odaért délre. Ferencék az ebédet kanalazták éppen, mikor a kutya kint ugatni kezdett.

— Eredj, nézd meg — szólt rá Ferenc a nagyobbik fiára.

Az felkelt és kinézett az ablakon.

— Az asszony van itt — mondta, amikor visszafordult és egy kis izgalom volt a hangjában.

így mondta: az asszony. S nem: egy asszony. És abban a pillanatban szinte egyszerre tette le mindenki a kanalat. Ferenc a fiát nézte, aki az ablaknál állott és kifelé lesett. A sovány, szigorú asszony Ferencre bámult, megdöbbenve és leplezetlen felháborodással az arcán. A többi gyerek kiváncsi ijedelemmel bámulta hol az anyját, hol az apját.

— Ide jön — szólalt meg újra a fiú az ablaknál.

— Ide? — csattant föl az asszony hangja ellenségesen — ide?!

Ferenc lassan fölkelt az asztal mellől és az ajtó felé indult.-— Be ne hivja ide az házamba! Be ne hívja! — sziszegte az asszony és a szeme villogott.

— Oka van annak, ha ide jön. Ebben az időben — mondta Ferenc csöndes nyugodt hangon és már nyitotta is az ajtót.

Vizes erdőszag lebbent be a konyhába és már látni lehetett a komármyiki asszonyt, ahogy éppen fellépett a tornácra. A szumán ázott gallérját lerázta a fejéről és a hátracsuszott kendő megmutatta csillogó szőke haját, ahogy vastag fonatban a fejére tekerődzött, mint valami furcsa ezüstkigyó.

Nem állt meg a tornácon, csak éppen a csepegő szumán* akasztotta föl az ajtó melletti szögre.

— Beteg a gyerek — mondta és Ferenc elé lépett. Szeme nagy volt és ijedt és aggódó reménykedés csillogott benne, ahogy az emberre nézett. Ekkor meglátta Ferenc mögött a többieket.

— Jónapot — köszönt bátortalanul.

— Adjon Isten — felelte Ferenc — gyere be.

Más nem fogadta a köszönést. A gyerekek tátott szájjal, riadtan bámultak, az asszony szikáran állt és ellenségesen és két kezét a csípőjére tette.

Kigöngyölte a gyereket a nagykendőből,

24