Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-07-01 / 7-8. szám

páé alig másfélszeresére s ma is csak 25.000 körül mozog.

Mindezt azonban Pápa városának kulturális jelentősége volt hivatva ellensúlyozni: országos viszonylatban is olyan sok iskolával rendelkezett, hogy a század elején a ‘Dunántúl Athénje’ diszitőjelzőt érdemelte ki és egyáltalán nem érdemtelenül. Pápa iskolaváros jellege évszázados múltra tekint vissza — katolikus és protestáns vonalon egyaránt. A ferencrendi szerzetesek 1480 körül jelennek meg Pápán, az akkori földesur, a Zápolya-család, épített számukra kolostort. A kolostorban szerzetesi iskola is volt, amely még 1542-ben is fennállott, 1535 és 1542 között Atyai Péter ‘öreg lektor’ tanította benne a ferences növendékeket. A XVII. század elején a hitújítás kiszorítja őket a városból és csak 1660-ban települnek újra vissza. Akkor meg a labancok égetik fel kolostorukat, mert a ‘kuruc barátok’ mindvégig kitartanak Rákóczi mellett. A rendnek a legújabb időkig Pápán tanultak a középiskolás papnövendékei, de már nem a saját iskolájukban, hanem a — bencések gimnáziumában, egészen 1948-ig, a rend feloszlatásáig.

Enyingi Török Bálint a református vallás hive és ezáltal a város is reformátussá lesz, majd itt alakul ki a reformáció egyik kulturális központja — iskolával, nyomdával és egyéb intézményekkel. Az 1531-ben Pápán megalakult református iskola nem szerzetesi iskolából alakult ki, mint a debreceni, sárospataki vagy marosvásárhelyi kollégiumok, mert a ferencesek iskolája a református iskola felállítása után is működött még. Sokkal valószínűbb, hogy az 1508- ban szervezett városi iskola volt az elődje. 1585-ben már kollégiumi rangra emelték, amit akkor ‘illustris schola’ néven is neveztek. Az ellenreformációval az iskola kiszorul Pápáról s több mint három évtizeden át a szomszédos nemesi községben, Ádásztevelen kénytelen működni. Ezzel egyben át is vészeli az ellenreformáció legnagyobb pápai földesurának, Esterházy Károly egri püspöknek uralmát. A református intézmények 1948-ig megmaradnak: itt működik a dunántúli egyházkerület hittudományi főiskolája (Pápa református püspöki székhely), gimnáziuma, kereskedelmi középiskolája, leánypolgárija és tanitónőképzője. Mindebből ma egy sincs meg: helyükbe egy állami fiú- és leánygimnáziumot szerveztek.

1628-ban az Esterházyak Pápát Csáky László grófnak adják zálogba, nyolc éven át í\ a város földesura. Már 1638-ban betelepíti a városba a pálos szerzeteseket és számukra a Fő-utcában egy szerény kis rendházat és kápolnát építtet. Ezzel veszi kezdetét Pápán az ellenreformáció. A pálosoknak Pápán hamarosan tekintélyes vagyona lesz: adományozás és öröklés révén jelentős

földbirtokot szereznek, malmuk van (ma is fehér malomnak’ hívják a pálosok fehér reverendájáról) és szép szállásházuk Győrben. A fehér barátoknak a XVII. század közepén már 6 osztályú gimnáziuma van, amelynek céljaira Esterházy Ferenc gróf támogatásával emeletes iskolaépületet emelnek. Ugyanakkor Dubniczay István kanonok, Acsády Ádám veszprémi püspök megbízásából, pompás kis barokk templomot és rendházat építtet számukra, amely ma is egyik disze a városnak. A rendnek ebben az időben már országoshirü fafaragó iskolája van, amelyből remek szobrok és templomi díszítések kerülnek ki. Ennek a műhelynek mesterdarabjait őrzi ma is a pápai templom, közülök legnevezetesebb az úgynevezett Szerecsen Krisztus, egy fekete fából faragott Jézus-szobor. A pálosokat is megszünteti II. József rendelete 1786-ban. I. Ferenc a szerzetesrendek visszaállításakor a bencéseknek adja a templomot és a kolostort is, akiknek a kezén megujhodik a gimnázium, amelynek számára a század elején hatalmas épületet is emelnek az eredeti helyén. Ugyanakkor a rendházat is ketemeletesre építik át, a templomot pedig szakszerűen restauráltatják. A szerzetesi iskolák államosítása óta a gimnázium mint Türr István állami gimnázium működik tovább, mig a rendházból városházát csináltak.

1757-ben az Esterházyak betelepítik a betegápoló irgalmas rendet, kórházat építtetnek és patikajogot adnak nekik. A kórházat eredetileg is nagyra tervezték, hatalmas kápolna van benne és szép gyógyszertár az utcai szárnyban. A szerzetesrendek feloszlatásakor a város vette kezelésbe és ma körülbelül 250-es ágylétszámmal működik. Ranolder János veszprémi püspök telepíti Pápára a szatmári irgalmas nővéreket és leánynevelő intézetet létesít számukra a régi Szinház-téren. Az épületet később a református egyház veszi meg leánynevelőintézetnek (ma orosz családok laknak benne) s az irgalmas nővérek hatalmas uj épületcsoportot kapnak a Korona-utcában, amelyben ovóda, elemi és polgári iskola, valamint tanitónőképzőintézet működik egészen 1948-ig, megszüntetéséig. Mindezeken az iskolákon kívül volt a városban állami tanitóképzőintézet, állami mezőgazdasági középiskola, állami polgári leányiskola, egy katolikus és egy izraelita polgári fiúiskola és egy városi háziipari leányközépiskola, számtalan elemi iskolával egyetemben. (2)

Figyelembe véve az elmondottakat, Pápa városának jövendő fejlesztési tervét úgy kellene megalkotni, hogy az iskolaváros jelleg még az eddigieknél is jobban kidomborodjék, minden egyéb fejlesztési lehetőséget ennek a tervnek a szolgálatába kel-19