Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-07-01 / 7-8. szám

páé alig másfélszeresére s ma is csak 25.000 körül mozog. Mindezt azonban Pápa városának kultu­rális jelentősége volt hivatva ellensúlyozni: országos viszonylatban is olyan sok isko­lával rendelkezett, hogy a század elején a ‘Dunántúl Athénje’ diszitőjelzőt érdemelte ki és egyáltalán nem érdemtelenül. Pápa is­kolaváros jellege évszázados múltra tekint vissza — katolikus és protestáns vonalon egyaránt. A ferencrendi szerzetesek 1480 körül jelennek meg Pápán, az akkori föl­­desur, a Zápolya-család, épített számukra kolostort. A kolostorban szerzetesi iskola is volt, amely még 1542-ben is fennállott, 1535 és 1542 között Atyai Péter ‘öreg lek­tor’ tanította benne a ferences növendéke­ket. A XVII. század elején a hitújítás ki­szorítja őket a városból és csak 1660-ban települnek újra vissza. Akkor meg a laban­cok égetik fel kolostorukat, mert a ‘kuruc barátok’ mindvégig kitartanak Rákóczi mellett. A rendnek a legújabb időkig Pá­pán tanultak a középiskolás papnövendé­kei, de már nem a saját iskolájukban, ha­nem a — bencések gimnáziumában, egé­szen 1948-ig, a rend feloszlatásáig. Enyingi Török Bálint a református vallás hive és ezáltal a város is reformátussá lesz, majd itt alakul ki a reformáció egyik kul­turális központja — iskolával, nyomdával és egyéb intézményekkel. Az 1531-ben Pá­pán megalakult református iskola nem szer­zetesi iskolából alakult ki, mint a debreceni, sárospataki vagy marosvásárhelyi kollé­giumok, mert a ferencesek iskolája a refor­mátus iskola felállítása után is működött még. Sokkal valószínűbb, hogy az 1508- ban szervezett városi iskola volt az elődje. 1585-ben már kollégiumi rangra emelték, amit akkor ‘illustris schola’ néven is nevez­tek. Az ellenreformációval az iskola kiszo­rul Pápáról s több mint három évtizeden át a szomszédos nemesi községben, Ádászte­­velen kénytelen működni. Ezzel egyben át is vészeli az ellenreformáció legnagyobb pápai földesurának, Esterházy Károly egri püspöknek uralmát. A református intézmé­nyek 1948-ig megmaradnak: itt működik a dunántúli egyházkerület hittudományi fő­iskolája (Pápa református püspöki szék­hely), gimnáziuma, kereskedelmi középisko­lája, leánypolgárija és tanitónőképzője. Mindebből ma egy sincs meg: helyükbe egy állami fiú- és leánygimnáziumot szerveztek. 1628-ban az Esterházyak Pápát Csáky László grófnak adják zálogba, nyolc éven át í\ a város földesura. Már 1638-ban betelepíti a városba a pálos szerzeteseket és számuk­ra a Fő-utcában egy szerény kis rendházat és kápolnát építtet. Ezzel veszi kezdetét Pápán az ellenreformáció. A pálosoknak Pápán hamarosan tekintélyes vagyona lesz: adományozás és öröklés révén jelentős földbirtokot szereznek, malmuk van (ma is fehér malomnak’ hívják a pálosok fehér reverendájáról) és szép szállásházuk Győr­ben. A fehér barátoknak a XVII. század közepén már 6 osztályú gimnáziuma van, amelynek céljaira Esterházy Ferenc gróf támogatásával emeletes iskolaépületet emel­nek. Ugyanakkor Dubniczay István kano­nok, Acsády Ádám veszprémi püspök meg­bízásából, pompás kis barokk templomot és rendházat építtet számukra, amely ma is egyik disze a városnak. A rendnek ebben az időben már országoshirü fafaragó isko­lája van, amelyből remek szobrok és temp­lomi díszítések kerülnek ki. Ennek a mű­helynek mesterdarabjait őrzi ma is a pápai templom, közülök legnevezetesebb az úgy­nevezett Szerecsen Krisztus, egy fekete fából faragott Jézus-szobor. A pálosokat is megszünteti II. József rendelete 1786-ban. I. Ferenc a szerzetesrendek visszaállítása­kor a bencéseknek adja a templomot és a kolostort is, akiknek a kezén megujhodik a gimnázium, amelynek számára a század elején hatalmas épületet is emelnek az ere­deti helyén. Ugyanakkor a rendházat is ketemeletesre építik át, a templomot pedig szakszerűen restauráltatják. A szerzetesi iskolák államosítása óta a gimnázium mint Türr István állami gimnázium működik to­vább, mig a rendházból városházát csi­náltak. 1757-ben az Esterházyak betelepítik a betegápoló irgalmas rendet, kórházat épít­tetnek és patikajogot adnak nekik. A kór­házat eredetileg is nagyra tervezték, hatal­mas kápolna van benne és szép gyógyszer­­tár az utcai szárnyban. A szerzetesrendek feloszlatásakor a város vette kezelésbe és ma körülbelül 250-es ágylétszámmal műkö­dik. Ranolder János veszprémi püspök te­lepíti Pápára a szatmári irgalmas nővéreket és leánynevelő intézetet létesít számukra a régi Szinház-téren. Az épületet később a református egyház veszi meg leánynevelő­intézetnek (ma orosz családok laknak ben­ne) s az irgalmas nővérek hatalmas uj épü­letcsoportot kapnak a Korona-utcában, amelyben ovóda, elemi és polgári iskola, valamint tanitónőképzőintézet működik egészen 1948-ig, megszüntetéséig. Mindeze­ken az iskolákon kívül volt a városban ál­lami tanitóképzőintézet, állami mezőgazda­­sági középiskola, állami polgári leányiskola, egy katolikus és egy izraelita polgári fiú­iskola és egy városi háziipari leánykö­zépiskola, számtalan elemi iskolával egye­temben. (2) Figyelembe véve az elmondottakat, Pápa városának jövendő fejlesztési tervét úgy kellene megalkotni, hogy az iskolaváros jelleg még az eddigieknél is jobban kidom­borodjék, minden egyéb fejlesztési lehető­séget ennek a tervnek a szolgálatába kel-19

Next

/
Thumbnails
Contents