Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-07-01 / 7-8. szám

mint sok szülő gondolja. Ö nem erőlteti meg magát, hogy minél többet tanuljon egy nap. Csak annyit sajátít el, amennyit fárad­ság nélkül magáévá tehet. A kiejtést jól csak ebben a korban sa­játíthatja el. Az ő dobhártyája olyan mint egy finom hanglemez, mindent könnyen fel­vesz. Könnyen rezonál a különböző han­gokra. Pontosan veszi fel s adja tovább a hallottakat. Mennél jobban elkopott a szer­kezet annál nehezebb a nvelvtanulás. Men­nél később tanul valaki egy nyelvet, annál rosszabb lesz a kiejtése. Itt sohaem szabad kivételekről beszélni. Ez az általános sza­bály, amely alól vannak kivételek, de ritkán. Egy gyermek elsajátíthat három, kivéte­lesen négy nyelvet is, mielőtt iskolába ke­rül. Ezt saját tapasztalatból állíthatom. De az emigrációban sokan megfigyelhették. Egy két jellegzetes példámat sokan igazol­hatják. Nap-nap mellett alkalmam volt látni egy kis leány idegen nyelvekben való fejlődé­sét. Az édesanyja német, az édesapja ma­gyar. Az apja, hogy a gyermekkel a né­met nyelvet jobban elsajátíttassa, maga is németül beszélt a gyermekével. Az ő kiej­tésének árnyalati hibáit (minthogy ő nem gyermekkorában tanulta a nyelvet) az anya korrekt kiejtése lecsiszolta s igy a gyermek német kiejtése tökéletes. A kis leány a német anyanyelvén kívül, angol játszótársaitól jól megtanult angolul. Ma már iskolába fog járni. Az óvodában egy év alatt kicsiszolta a kisebb hibáit az angol nyelvben. Mielőtt óvodába került, egy magyar család gondozta. Egy kis magyar játszótársától megtanult magyarul. Belépett a magyar cserkészek közé. Még nem volt tökéletes a magyar nyelvtudása. Még nem volt biztos a nyelv használatában. Néha sírva fakadt. Mikor ezen túl volt, boldogan ment a magyar cserkészek közé. Ott ha­marosan oly szépen énekelte a magyar nó­tákat, hogy öröm volt hallgatni. Mikor mindahárom nyelvet jól beszélte simán, gondolkozás nélkül felelt, magyarul, néme­tül, angolul a hozzá intézett kérdésekre. A nagyapja oly boldog volt, mikor hallotta a kis unokáját szép magyarsággal beszélni hogy, a kis barátnéját, akivel legtöbbet ját­szott, megajándékozta. Most nemrég „graduált" az óvodában. Annyi csillagot hozott haza, hogy nincs az a magyar őrmester, akinek annyi csillag lett volna valaha mindakét gallérján, mint neki a papírján. Ha most kezdene magyar óvodába járni, biztosra veszem, hogy on­nan is oly sok csillaggal térne haza, ha az a rendszer divatoznék ott is és sok csillag­gal lehetne „graduálni". Az idegen nyelvek tanulása az emlékező­tehetséget is fejleszti a gyermeknél. Ha egy gyermek három-négy nyelvet beszél az az emlékezőtehetség birodalmában is nagy teljesítmény. Erre jó példa egy litván kis lány esete. Az édesanyja annak is német. Az édesapja litván. A nagyanyja magyar. Az édesanyja németül, az édesapja litvánul beszél vele, következetesen. Amikor a gyermek 4-5 éves lehetett, mindkét szülő munkába ment. A gyermek csaknem egész héten a nagyany­jával volt. Hat éves koráig mindhárom nyelvet jól elsajátította. Sőt angolul is elég jól megtanult a játszótársaitól. Az angolt az iskolában tökéletesítve most 11-12 éves és mind a négy nyelvet jól beszéli. Ha igy fogja gyakorolni, mind a négy nyelvet, meg is fogja tartani. Mind a négy idiómá­ban a nyelve simán pereg. Nem kell gon­dolkoznia. Emlékezhetünk mi is boldog béke éveink­re, mikor nem egy olyan ismerősünk volt, vagy hallottunk olyan gyerekekről, akik 10-12 éves korukig három-négy nyelvet beszéltek, minden évben más más nevelőtől tanulva. Jól emlékszem, hogy Esterházy János gr., a prágai parlamentben beszélve nem egy­szer reflektált a szlovák, vagy német köz­beszólásokra az illető nyelven, sőt ugyanez megtörtént lengyel viszonylatban is. Gyer­mekkorában tanulta ő is azt az öt-hat nyel­vet, amelyeken beszélt. Egyszer volt alkalmam résztvenni egy udvari fogadtatáson, ahol a királyt József főherceg képviselte. Ő tartotta a “cerclé”-t. A társaság nemzetközi volt. A főherceg 7-8 nyelven beszélt. Érdekelt s tolmács utján megtudtam, hogy az egyes nyelvekben való jártasságát kifogástalannak minősítették. Szerintem az óvodában s az elemi iskolá­ban kellene tanítani az idegen nyelveket s az angol francia, olasz stb. gimnáziumok­ban csak a kiváló eredményt elért diákokat kellene tanítani. így bizonyára sokkal eredményesebb lenne az idegen nyelvek tanítása s tanulása. Nekünk, ha hazánk szent ügyét mél­tóképpen akarjuk képviselni, minél több olyan emberre lesz szükségünk, akik ide­gen nyelveket minél tökéletesebben beszél­nek, hogy sok idegent nyerjünk meg igaz ügyünknek, akik tárgyilagosan és hűen is­mertessék meg a magyar kérdést a külföld­del s megtudják mutatni az idegen propa­ganda hamis arcát. így fogjuk tudni csak elkerülni, hogy soha többet ne jöhessen Trianon, Teherán, Jalta és Potsdam. 17

Next

/
Thumbnails
Contents