Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-07-01 / 7-8. szám
zustól északra, a Káma folyó vidékére vezették, ahol 1000 év múlva bolgár-török és finn-ugor népekkel együtt megalapították a történelemből már ismert magyar név alatt szerepelt törzsszövetséget. Árpád magyarjai 895-ben Ravazd község mellett ütköztek meg az 1000 évvel előbb oda menekült testvér törzsek maradékaival (hiszen a Hun Avar háborúkban sokat szenvedhettek és a felismerhetetlenségig megváltozhattak, máskép a> történelem létezésüket említette volna), ám mindjárt ki is békültek velük örök időkre. A történelem szerint 892, 894-ben járt Árpád (a 896-ban történt honalapitást megelőzően) Magyarországon a morva háborúk alatt. Dunántúl szórványos lakosságát illetőleg csak néptöredékeket említ a történelem: Kelta, Avar, Szláv, stb. Csak a görögök állították (mikor?) hogy Pannonia lakossága finn eredetű volt. Végül a Dunától keletre is számos sumir eredetű tájnév található, északon: Gömör, Sajó, délen: Kikinda (nagy mészárlást jelent), stb. A sumir-magyar nyelvrokonságba lassan belenyugodni kénytelen lesz a tudományos világ. De hogy fog vélekedni arról, hogy az ária-indogermán eredetűnek vélt Hittiták sem azok akiknek elképzelte? Nyelvi alapon az ária: származást nehéz lesz elvitatni. Történetük során „párhuzamosan“ mindig használtak 8 különféle nyelvet legalább is írásban. Ám a sumir kifejezések mindenütt ott vannak, nem kiírva, hanem ábrákban minden bizonyára mint gyorsírói rövidítések. Ebből az következik, hogy mindenki jól ismerte a sumirt. Birodalmuk fenállásának utolsó 500 évében ismerjük királyai teljes sorrendjét, vagy 30 nevet. Ezekből egyetlen egy sem hasonlít a sumir-magyarra. Ezek szerint a hatalmon lévő uralkodó osztály, vagy néptörzs ária származású volt. A sumiroknak a többi Hittes törzsekkel való vérségi kötelékét ez azonban nem zárja ki. Menekülésszerü együttes vándorlásuk ezt a föltevést — a részbeni közös eredetet — inkább megerősíteni látszik. Egyébként a horvátoknak hittita-hittes, anatéliai-illyr származása is úgy látszik igen valószínűvé vált. (2) Mégis ismerni kellene ős mondáikat, mert a népek mindenféle térítés ellenére ehhez ragaszkodnak legjobban. Mint ártalmatlan mesét az uj vallás ezt nem igyekszik a nép emlékezetéből kitörülni. így kelt életre hamvaiból „Hunor-Magor“ mondánk a többivei együtt vándorló „magor“ törzs illetve törzsnév révén. „Magor“ második szótagának hozzácsatolásával, később szócsengés kedvéért a nép ajkán a hunból „Hunor“ lett. Ezt könnyű elképzelni. (1) most elmúlt. (2) Az avarok a horvátok közé telepítettek szláv törzseket, ezért szlávosodtak el. Debreceni Kiss László: TAVASZHOZ. Mint világpihegtető regény, Ifjabb tavasz libbensz elém, A mindenség remeg bele, Reményrengőn villansz felém Te himpor-lázas lét heve. Kongó létünkre szép hamvad száll. Szerte újabb titkot szitál, Mint folyam zug, zug pezsgő szered Újabb buja vágyat kínál, Álmot tagadva szép nevet. Van. — ha fakad — minden itt Kérőn repesztve szirmait, Csak sejtve kéri himporát, Fedve a télnek romjait Zengővé téve rimsorát. Ledér vizeden a lét taván Veled zengve az ég szaván Lubickolok, mint bus sirály. Emlékként madár dús dalán Érzem, tetted, te lét-király. Hogy ott legyen virágba, rögbe, Szivünkbe neve örömre, Hogy mindenki csak jót tegyen. Teszed ezt, tedd mindörökre S osztozkodjunk a bölcs kegyen. A létbe szakadt rét és berek Az eltévedt bus emberek Mind, hogy nézhessenek reá, Mint lélektiszta vig gyerek. Mintázd az Istent földre rá. Elek Elemér: KIÁLTÁS. Uram! Kereslek csillagok tüzében Lábam feltépték heggyé nőtt rögök, Éjt éj követ, S a csendbefult sötétben Reámzuhannak rőt csillagkörök. Nézd, végtelenbe surranó vak évek, Rabolnak itt mindent mi még remény; E végtelenbe bámuló szemekből. Uram! csak egyszer — Lásd meg az enyém! 12
