Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-07-01 / 7-8. szám

Berlinbe, Párizsba, ahol akkor áll ze­nitjén Debussy géniusza, s müveinek hatása állandóan növekszik. Kodály hivatásának, feladatának határozott tudatában és im­pressziókkal gazdagodva tér vissza Buda­pestre. Itt 1907-ben, a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzési tanszékén nyer kated­rát. Pedagógiai működése mellett alkotó működése is mindig jobban nő. Müveinek egészen uj kifejezési módja van. Már első müvei is világosan megmutatják az uj zene birodalmának körvonalait. A magyar népi muzsikában gyökeredzik ez az uj zene, de formáiban, nyelvében, színeiben egészen önálló és egyéni. Már ezekből az első mü­vekből is felénk cseng a magyar nemzet közösségében gyökeredző és lelke mélyén mégis egyedül élő, magányos költő hangja. Kibontakozik az uj magyar müzene a nép­dal egyetemes összefoglaló világából. Szerzői estjén, 1910 március 17-én, kü­lönösen vonósnégyesének ez az ősi uj hang­ja valósággal megdöbbentette a hallgatósá­got. Sokan lelkesedve, csodálkozva, megle­pődve, mások idegenkedve fogadták. Ha­marosan a külföld is megismeri müveit. Ott is, mint odahaza, két pártra szakad a kö­zönség. Ócsárlók és lelkes bámulok csoport­jára. Óriási feltűnést és heves vitákat kel­tenek az uj müvek. Évtizedeken keresztül jellemzi a hangversenytermeket a Kodály­­bemutatók alkalmából ez a két csoportra különülése a közönségnek. Az uj zenei stí­lust nem tudja első hallásra befogadni, mert hiányzik belőle az uj hangnak a megér­zése. Előbb meg kellett ismernie, hogy megérezze, megszeresse. Ennek a csoport­nak érthetetlen az uj stilus. Idegenül hang­zik és szinte gyűlöletes előtte. Évtizedekre volt szükség, mire Kodály müveit megsze­rette a közönség. Közönnyel és óriási ellen­szenvvel kellett megküzdenie. Ilyen elbá­násban azok a mesterek részesülnek, akik uj zenei kifejezést, uj stílust használnak, — hasonlóan a képmüvészekhez, — akik uj utakon járnak. Miért is olyan szokatlanok Kodály müvei a közönség fülének? Hiszen formaépitkezésben ragaszkodik a régi, nagy mesterek hagományaihoz. A modern De­bussy féle harmonia kezelése is igen óvatos, A közönségnek a pentatón dallamvezetés volt akkor még nagyon szokatlan. Az ősi dalréteghez nagyon nehezen talált vissza a magyarság. A régi dalokat furcsának, ide­gennek, oláhosnak, totósnak találta. Majd­nem egy emberöltő telt el, mig népünk az igazi magyar zenét megszerette. Az első világháború előtt Kodály neve sokszor olvasható a nyugati metropolisok hangversenymüsorán. Londonban és öt amerikai városban játsszák müveit. Az első világháború kitörése sajnos egy időre meg­akasztja müvei rovábbterjedését. 1919-ben hét hónapig a Zeneművészeti Főiskola ali­gazgatója. Dohnányi a főigazgató. Közben zenéje körül támadt viták és küzdelmek elé­rik tetőpontjukat. Egymást érik az elkese­redett támadások és lelkes, szinte elragad tatott ünneplések. Bartók végre nem bírja szó nélkül hagyni a sok gáncsoskodást és ekkor írja egyik folyóiratban: „Szerencsére a Kodály-,.kérdés“ nem itthon, hanem kül­földön fog eldőlni. Kodály eddig eltemetett müvei sürü egymásutánban fognak a leg­közelebbi jövőben megjelenni. És akkor megismétlődik majd az a sajátságos jelen­ség: az imént még teli szájjal szitkokat okádó urak lelkes rajongókká fognak ved­leni.“ Ez a jóslás valóban hamarosan beteljese­dik szóról szóra. A bécsi Universal Edition 1921-ben megszerzi kiadásra Kodály mü­veit és ezek ismételten szerepelnek 1922-24- ben a Nemzetközi Modern Zenetársaság salzburgi Zene-Ünnepségein. A magyar közönség nagy Pál-fordulása a Psalmus-Hungaricus bemutató előadásán 1923 nov. 19.-én következett be, amelyet Buda és Pest egyesítésének 50. évforduló­ján tartottak. A Psalmus előadása valóság­gal megdöbbenti a főváros közönségét és szinte egy csapásra a magyarság nagy nem­zeti zeneköltőjévé emeli Kodályt. Külföl­dön is valóságos dialalutja van a Psalmus­­nak. Az 1926-i zürichi bemutató óta 14 ál­lamban, 60 városban 6 nyelvre fordították le és világfogalommá lett. Angol székesegy­házak éppúgy ismerik, mint az olasz hang­versenytermek, német főiskolák, úgy ame­rikai Concert-Hallok. Lenyűgöző hatása a zeneileg nem képzett nagyközönséget is megragadja. A Psalmus előadását hamarosan követi nagy zenekari müveinek és a Háry János­nak átütő sikere. Zenekari müve még a Marosszéki táncok“ amely zongoradarab formában is megjelent, és mint neve is mu­tatja, marosszéki, népi tánczene. Kodály életében jelentős mozzanat a Magyar Kórus“ cimü folyóirat és Kiadó­­hivatal megalapítása 1930-ban. Volt tanít­ványai a szerzők, akik az ő elveit valósít­ják meg. Egymásután adja ki a Magyar Kórus a mester remek kis kórusmüveit. Ebben az időben Magyarországon és kül­földön is a hangszeres zene eléri virágba­­borulását. A közönség nálunk éppúgy, mint Európa többi fővárosában özönlik a zene­kari hangversenyekre. Ekkor lép elő Ko­dály szebbnél szebb gyermekkórusok bemu­tatásával. A Lengyel László, Villő, Túrót eszik a cigány. A hatás óriási. Azok is, akik eddig szembehelyezkedtek Kodály hangsze­res zenéjével, lelkesednek a kis kórusmüve­kért. Valósággal elragadta őket az üde pyermekhang, a tömör kórus, az igazi ének-4

Next

/
Thumbnails
Contents