Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-07-01 / 7-8. szám

Berlinbe, Párizsba, ahol akkor áll zenitjén Debussy géniusza, s müveinek hatása állandóan növekszik. Kodály hivatásának, feladatának határozott tudatában és impressziókkal gazdagodva tér vissza Budapestre. Itt 1907-ben, a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzési tanszékén nyer katedrát. Pedagógiai működése mellett alkotó működése is mindig jobban nő. Müveinek egészen uj kifejezési módja van. Már első müvei is világosan megmutatják az uj zene birodalmának körvonalait. A magyar népi muzsikában gyökeredzik ez az uj zene, de formáiban, nyelvében, színeiben egészen önálló és egyéni. Már ezekből az első müvekből is felénk cseng a magyar nemzet közösségében gyökeredző és lelke mélyén mégis egyedül élő, magányos költő hangja. Kibontakozik az uj magyar müzene a népdal egyetemes összefoglaló világából.

Szerzői estjén, 1910 március 17-én, különösen vonósnégyesének ez az ősi uj hangja valósággal megdöbbentette a hallgatóságot. Sokan lelkesedve, csodálkozva, meglepődve, mások idegenkedve fogadták. Hamarosan a külföld is megismeri müveit. Ott is, mint odahaza, két pártra szakad a közönség. Ócsárlók és lelkes bámulok csoportjára. Óriási feltűnést és heves vitákat keltenek az uj müvek. Évtizedeken keresztül jellemzi a hangversenytermeket a Kodálybemutatók alkalmából ez a két csoportra különülése a közönségnek. Az uj zenei stílust nem tudja első hallásra befogadni, mert hiányzik belőle az uj hangnak a megérzése. Előbb meg kellett ismernie, hogy megérezze, megszeresse. Ennek a csoportnak érthetetlen az uj stilus. Idegenül hangzik és szinte gyűlöletes előtte. Évtizedekre volt szükség, mire Kodály müveit megszerette a közönség. Közönnyel és óriási ellenszenvvel kellett megküzdenie. Ilyen elbánásban azok a mesterek részesülnek, akik uj zenei kifejezést, uj stílust használnak, — hasonlóan a képmüvészekhez, — akik uj utakon járnak. Miért is olyan szokatlanok Kodály müvei a közönség fülének? Hiszen formaépitkezésben ragaszkodik a régi, nagy mesterek hagományaihoz. A modern Debussy féle harmonia kezelése is igen óvatos, A közönségnek a pentatón dallamvezetés volt akkor még nagyon szokatlan. Az ősi dalréteghez nagyon nehezen talált vissza a magyarság. A régi dalokat furcsának, idegennek, oláhosnak, totósnak találta. Majdnem egy emberöltő telt el, mig népünk az igazi magyar zenét megszerette.

Az első világháború előtt Kodály neve sokszor olvasható a nyugati metropolisok hangversenymüsorán. Londonban és öt amerikai városban játsszák müveit. Az első világháború kitörése sajnos egy időre megakasztja müvei rovábbterjedését. 1919-ben

hét hónapig a Zeneművészeti Főiskola aligazgatója. Dohnányi a főigazgató. Közben zenéje körül támadt viták és küzdelmek elérik tetőpontjukat. Egymást érik az elkeseredett támadások és lelkes, szinte elragad tatott ünneplések. Bartók végre nem bírja szó nélkül hagyni a sok gáncsoskodást és ekkor írja egyik folyóiratban: „Szerencsére a Kodály-,.kérdés“ nem itthon, hanem külföldön fog eldőlni. Kodály eddig eltemetett müvei sürü egymásutánban fognak a legközelebbi jövőben megjelenni. És akkor megismétlődik majd az a sajátságos jelenség: az imént még teli szájjal szitkokat okádó urak lelkes rajongókká fognak vedleni.“

Ez a jóslás valóban hamarosan beteljesedik szóról szóra. A bécsi Universal Edition 1921-ben megszerzi kiadásra Kodály müveit és ezek ismételten szerepelnek 1922-24- ben a Nemzetközi Modern Zenetársaság salzburgi Zene-Ünnepségein.

A magyar közönség nagy Pál-fordulása a Psalmus-Hungaricus bemutató előadásán 1923 nov. 19.-én következett be, amelyet Buda és Pest egyesítésének 50. évfordulóján tartottak. A Psalmus előadása valósággal megdöbbenti a főváros közönségét és szinte egy csapásra a magyarság nagy nemzeti zeneköltőjévé emeli Kodályt. Külföldön is valóságos dialalutja van a Psalmusnak. Az 1926-i zürichi bemutató óta 14 államban, 60 városban 6 nyelvre fordították le és világfogalommá lett. Angol székesegyházak éppúgy ismerik, mint az olasz hangversenytermek, német főiskolák, úgy amerikai Concert-Hallok. Lenyűgöző hatása a zeneileg nem képzett nagyközönséget is megragadja.

A Psalmus előadását hamarosan követi nagy zenekari müveinek és a Háry Jánosnak átütő sikere. Zenekari müve még a Marosszéki táncok“ amely zongoradarab formában is megjelent, és mint neve is mutatja, marosszéki, népi tánczene.

Kodály életében jelentős mozzanat a Magyar Kórus“ cimü folyóirat és Kiadóhivatal megalapítása 1930-ban. Volt tanítványai a szerzők, akik az ő elveit valósítják meg. Egymásután adja ki a Magyar Kórus a mester remek kis kórusmüveit.

Ebben az időben Magyarországon és külföldön is a hangszeres zene eléri virágbaborulását. A közönség nálunk éppúgy, mint Európa többi fővárosában özönlik a zenekari hangversenyekre. Ekkor lép elő Kodály szebbnél szebb gyermekkórusok bemutatásával. A Lengyel László, Villő, Túrót eszik a cigány. A hatás óriási. Azok is, akik eddig szembehelyezkedtek Kodály hangszeres zenéjével, lelkesednek a kis kórusmüvekért. Valósággal elragadta őket az üde pyermekhang, a tömör kórus, az igazi ének-4