Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-07-01 / 7-8. szám
M. Domicia Piroska: KODÁLY, AZ EMBER ÉS A MŰVÉSZ. Sokszor megállapították már, hogy a magyarság mennyire asszimilálja a köztünk élő nemzetiségeket. Talán ezért nem kutatjuk Zrínyi, Petőfi, Munkácsy vagy Liszt származását. De fokozódik örömünk, ha akad olyan művészünk, aki fajilag is tiszta magyar származású, mert igy örökölt adottsága is mintegy predesztinálja arra, hogy igazi faji művészetet alkosson. Kodály művészete teljesen magyar gyökerű. És csodálatos, mégis áttöri Magyarország határait és világhírű zenekarok szólaltatják meg alkotásait. Lisztnek és Bartóknak jutott csak osztályrészül ez a nagy elismerés. Nemzeti szempontból ezért fontos működésének megismerése. Kodály 1882 december 16.-án született Kecskeméten. Szülei a klasszikus zene rajongói, édesapja Mozart szonátákat hegedül, édesanyja zongorán kiséri. A gyermek Kodály már otthon megismerte a klasszikus zenét és a korabeli népies müdalokat. Édesapja vasúti tisztviselő. Kecskemétről 1884-ben Galántára helyezik. Itt jár iskolába a kis Zoltán. Galántán töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét — említi később, mikor megírja élénk, szellemes zenekari müvét, a ..Galántai táncok“-at. Édesapja 1891-ben állomásfőnök lesz Nagyszombatban. Kodály az itteni katolikus főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. A nagyszombati zenei benyomások igen nagy hatással voltak a gyermek Kodályra. Mint első gimnazista, a gimnázium énekkarában énekelt, és résztvett a gimnázium által rendezett hangversenyeken is. Ez a kórusi éneklés egy mise komponálására készteti a fiatal Kodályt. Ebben az időben kezd el hegedülni. Magánszorgalomból megtanul gordonkázni, és résztvesz az intézet zenekarában. Még csak negyedik gimnazista, mikor zenekari nyitányt komponál, melyet az érseki gimnázium zenekara ünnepi előadáson mutat be. Gyakran éneklik a székesegyház kórusán Haydn, Mozart, Beethoven. Hummel, Kempter és a magyar Beliczay ra'séit. Körülveszi a jó zene légköre. A le-;első vezérkönyv, amit kezébe kap, Liszt Esztergomi-miséjének partitúrája. Érettségi után 1900-ban Budapestre kerül és beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára és a Zeneakadémiára is. Később mondja, hogy ,.akkor még nem mertem csak zenésszé lenni, egyrészt, mert éreztem, hogy hiányzik belőlem a virtuóz készség, másrészt, mert családom ellenezte a zenei pályát." A Zeneakadémián Koessler növendéke lesz, akitől végre rendszeresen tanulhatott zeneszerzést. Dohnányi, Bartók, Werner szintén Koessler tanítványai voltak, aki jó irányítást adott növendékeinek. 1906-ban Kodály zenetanári diplomán kívül filozófiai doktorátust is szerez. Disszertációja: „A magyar népdal strófaszerkezete“. A népdalköltészet a tárgya. Pályájának előrevetett fénye ez a disszertáció. Az átlagos disszertációkat annyira túlhaladja, hogy különböző szakkörök felfigyelnek rá és a Nyelvtudományi Közlemények egész terjedelmében közli. Ritkán ér ilyen kitüntetés fiatal tudóst. Későbbi munkásságának irányát szabja meg ez a dolgozat. Ugyanis ez a disszertáció nemcsak könyvtári kutatómunka eredménye. Mátyusföldön gyűjtötte előtte össze a népdalokat és ennek a népdalgyűjtésnek az eredményéből vonja le a következtetéseket. Ezen az első népdalgyűjtésen döbben rá, hogy nem az a magyar népdal, amit eddig az egész magyar nemzet annak vallott. Ezért keltett disszertációja olyan feltűnést. Ezentúl mindig nagyobb és elhatározóbb szerep jut életében a komponálásnak és a zenének. S mindig jobban érzi, hogy rá vár az uj magyar zene megteremtése. Már világosan látja, hogy ennek az uj magyar zenekultúrának éltető eleme a magyar népi zenében rejlik. 1905-ben megkezdi korszakot jelentő népdalgyüjtő munkáját, amelynek eredménye a magyar népzene legtisztább s legősibb rétegének felfedezése, feltárása. Első közleménye a Mátyusföldi gyűjtés. 1906 óta Bartókkal együtt folytatja a munkát. Zsinóros magyar ruhában, tarisznyával a hátukon, bottal a kezükben járják az országot a Kárpátoktól az Adriáig, a Felvidéken, Erdélyben, a bukovinai csángók között. Eldugott kis tanyákra kopogtatnak be és borozgatás közben kérdezik a jó öreg magyaroktól: Bácsi, emlékszik-e még azokra a dalokra, amiket gyermekkorában a nagyapjától hallott? Persze, hogy mindenki szívesen elénekelte, amit tudott. így gyűjtöttek össze 18 ezer népdalt. Kodály meghallja a hangot, mely ennek a nagy ősi magyar kultúrának kincséből feléje cseng. Látja, érzi, hogy ez a hatalmas anyag felépítőre vár. De érzi ennek a feladatnak roppant jelentőségét is. Tudja, hogyha valóra akarja váltani a régi magyar kultúra álmait ezzel az uj zenével, akkor fel kell használnia a nyugati tudás minden eszközét, hogy igy, mint egyenrangú fél állhasson a többi európai népek zenéje mellett. Ezért megy 3
