Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-06-01 / 6. szám

Jó szent Gellértrpl szép híradás van Régi időből, régi Írásban.

Abban olvasván, emlékül ébredt Képzeletemben ez a történet.

Magam is, mintha ott lettem volna, Amikor őrölt a lány dalolva. Malomkő-zugás dalát kisérte,

Hallgattam én is, csakhogy én — értve.

Mert, amik titkok az idegennek,

Bennem a hangok visszazenegnek.

Dr. Heckenast Dezső:

“HOL ÁLMAIT ALUSSZA ANDRÁS MAGYAR KIRÁLY”

Tihanyt, I. András királyunk nyugvóhelyét úgy öleli a nagy tó keblére, Eötvös Károly szavaival élve, mint csecsemőjét a szoptató anya. Éppen eleget Írtak már Tihanyról a tudósok, az írók, meg az írogatok is. Számtalan prózairónk vette tollára Heltai Gáspártól kezdve egészen Gárdonyi Gézáig és Benedek Elekig. Versben megénekelte jó néhány költőnk Pálóczi-Horváth Adámtól kezdve Csokonai-Vitéz Mihályion, Garay Jánoson, Vörösmarty Mihályon keresztül egészen Babits Mihályig, Kosztolányi és József Attiláig. Dalaikba foglalták Tihanyt zeneszerzőink is Bihari Jánostól, Lavotta Jánostól kezdve Dankó Pistáig és Fráter Lórántig, Alföldi Imre hat magyar dalt irt Tihanyi Visszhangok cimmel. Kiváló festőművészeink vitték vászonra Tihany színeit: Csók István, Petrich András, Mészöly Géza, Iványi-Grünwald Béla. Tihany szerelmese volt a néhány éve elhunyt, művészi fametszeteiről ismert Gáborjáni-Szabó Kálmán s ma is Tihanyban festi hangulatos képeit: Bartha László, Vass László és Csáki-Maronyák József.

Mindez szép és dicséretes dolog, de nem nagyon sokan tudják, éppen ezért nem is elegendő arra, hogy Tihany világhiresség legyen, mint ahogyan megérdemelné. Bezzeg, ha cseh, német vagy olasz fürdőhely lenne, volna róla tudományos könyv százával, ezrével készülne róla ábrázolat is. prospektus meg százezrével, de mivel csak magyar szépség, minek róla olyan sokat tudni. Még ha jó hagyarjainak lelkében évek múltán visszacsillámlik az emlékezet Tihannyal kapcsolatban, ők sem igen látnak belőle egyebet, mint a visszhangot, a kecskekörmöt, a remetelakásokat s legfeljebb még a bencések templomát az öreg kolostorral. TiFel van húrozva szivem aképen,

Hogy az is úgy zeng, mint magyar népem.

Követ forgatni nehéz robotban,

Éjt nappá téve magam is szoktam,

S hogy testem-lelkem jó kedvét lelné,

Én is magyar dalt dúdolok mellé.

Kilencszer múlt el száz év azóta,

Hogy ott az éjben zengett a nóta, —

S mi tovább zengjük világ fogytáig Az ős magyar nép symphoniáit.

hány tehát tulajdonképpen még a magyarok számára sincs egészen felfedezve. Ezért talán nem lesz érdektelen, ha emlékezetünket Tihannyal kapcsolatban kissé felfrissítjük és ennek kapcsán elmondunk egy-s-más uj dolgot is Tihanyról.

A tihanyi séták szokásos kiindulópontja a kikötő, ahol azonnal megrohanják a kirándulókat a kecskekörmöt áruló gyerekek. A kecskekörmök eredete körül számos népmonda alakult ki, ezeknek a nyomán született meg Garay János költeménye: 'Rege a tihanyi visszhangról’, amelyből cikkünknek a címét is vettük. Azt hírlik, hogy a kirándulóforgalom növekedésével, újabban fogytán van a kecskeköröm, a tihanyi gyerekek nem tudnak már eleget termelni. A kikötő épületében 1951-ben Balatoni Akváriumot létesítettek, amely látványos gyűjteménye a tó állatvilágának: két teremben elhelyezett üvegmedencékben tanulmányozhatjuk a Balaton élővilágát. Különösen érdekes a második terem, ahol nyolc méter hosszú, vastagfalu üvegmedencében láthatók a legnagyobb balatoni halfajták: a harcsa, a ponty, a fogas, a kele, a küsz és a keszeg különféle változatai. Az első terem kisebb medencéiben vannak elhelyezve a tó kisebbfajta halai: a sügér, a kárász, a naphal és egyéb viziállatok: a sikló, a esik, a gőte, a teknős és a különféle békák. Igen tanulságosak a szemléltető képek, térképek, grafikonok és fényképnyagyitások a nyári és a téli halászatról, a halászszerszámokról, a viz vegyi összetételéről, a vízinövények életéről, a kihalt kagylók történetéről. A legújabb hirek szerint az akvárium anyaga már olyan nagy és akkora az érdeklődés a a pompás gyűjtemény iránt, hogy rövidesen sor kerül egy korszerű akvárium-épület létesítésére, amely nemcsak a belső turistaforgalomban, hanem a külföldi idegenforgalom szempontjából is jelentős vonzóereje lesz Tihanynak.

3