Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
Ugyancsak a kikötő közelében áll a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alatt álló, nemzetközi hirü Balatoni Biológiai Kutatóintézet, amely 1926-ban létesült Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére. Alapitója annakidején sok és igazságtalan bírálatnak volt kitéve miatta, de az eredmények őt igazolták. A kutatóintézet azóta is eredményesen működik, általános vizélettani, növénytani és kísérleti állattani osztályán dolgozó tudósok kutatásaik eredményéről eddig 640 dolgozatot tettek közzé, amely egy huszonhárom-kötetes évkönyvsorozatban jelent meg összesen mintegy kilencezer oldalon. A tihanyi kutatók 31 ország 322 tudományos intézetével cserélnek kiadványokat és külföldi tudósok is végeznek Tihanyban kutatásokat. Időnkint középiskolai tanárok számára is tartanak a kutatóintézetben nyári továbbképző tanfolyamokat. A háború óta újabb tudományos intézet is létesült Tihanyban: itt kapott uj otthont a Budapesten 1919-ben létesített Eötvös Lóránt Geofizikai Intézet. Központi épülete a falu főutcájában van, maga a megfigyelő állomás pedig a közeli Cserhegyen kapott otthont. A főépület szürke tihanyi kőből épült és harmonikusan illik bele a tájba. Az obszervatórium két épületből, az u.n. abszölutházból és a variációs-házból áll. Az 1953-ban létesült, illetve ujjáalapitott tudományos intézet feladata kettős: egyrészt segítséget nyújt az időjárási előjelzések pontosabbá tételéhez, másrészt értékes adatokat szolgáltat a hazai földtani kutatások számára. A tudósok már mintegy félszázaddal ezelőtt felhívták a figyelmet a tihanyi félsziget egyedülálló természeti kincseire és követelték nemzeti parkká tételét, de a megvalósításnak birtokjogi akadályai voltak. A tihanyi nemzeti park gondolatának egyik leglelkesebb hive Cholnoky Jenő egyetemi tanár volt, aki nemcsak földrajztudós, hanem geológus és kultúrmérnök is volt, a mellett a Balaton-környék, Veszprém városának szülötte s mint ilyen a Balaton nagy rajongója. Tihanyi terveiről — egy régi intérjura való emlékezésképpen — a Délamerikai Magyar Hírlap hasábjain számolt be Kut'asi Kovács Lajos. Cholnoky Jenő elgondolása szerint Tihany községet le kellene bontani és a nyomorúságos viskók helyén olyan mintafalut kellene felépíteni, amelynek minden egyes háza a jellegzetes ba' konybalatoni építkezés egy-egy típusa lenne. Ez a mintafalu egy élő-eleven muzeum lenne, ahol helyet kapna minden, ami a vidék népi kultúrájával kapcsolatos, a bakonyi vadászat, a balatoni halászat, a betyárvilág emlékei és minden egyéb, ami ,á vidék kimeríthetetlen kincsesbányájából csak kitellik. Azóta megvalósult a tihanyi nemzeti park, ha nem is egészen olyan formában, ahogyan azt Cholnoky Jenő megálmodta. A magyar kormány 1952-ben az egész tihanyi félszigetet az ország első számú tájvédelmi körzetének nyilvánította s azóta a félsziget összes építményei és emlékei, a ritka állatok és növények, a kialudt vulkánok és a ritkaságszámba menő gejzirkupok az Országos Természetvédelmi Tanács védelme és ellenőrzése alatt állanak. A félsziget legnevezetesebb emléke s épülete a tihanyi bencés apátság, a keletre néző meredek hegyoldal tetején. Eredetileg csak a félszigetet hívták Tihanynak, területén három község feküdt, amelyek közül csak a kolostorhoz tartozó Apáti község maradt meg, amely aztán örökölte a félsziget Tihany nevét. A névvel először a bencés apátsági alapítólevélben (1055) találkozunk, mégpedig 'Tichon' alakban. A szó a századok folyamán alig változik, bár helyesírása időnkint kisebb eltéréseket (Tychon, Thichon) mutat, mai alakjában csak 1773-ban jelenik meg először nyomtatásban, egy lexikális munkában. Szláv nyelvtudósaink — Melich János, Kniezsa István — szerint a Balaton és a Tihany .szavaink szláv eredetűek: blatno = mocsár, tich = csendes. E merész szóelemzéseket az újabb kutatók azonban erősen kétségbevonják (még pedig éppen odahaza, az erős szláv nyomás ..idején), ennek ellenére idekint még komoly tudósoknál is lépten-nyomon találkozik az ember velük. A történelem tanúsága szerint a honfoglaló magyarok a Balaton mindkét partját azonnal megszállották és a tó környékét a fejedelmi család tagjak .és a legelőkelőbb vezérek leszármazottai kapják, amint arra a tóparti helynevek ma is utalnak: Jutas, Tevel, Fájsz-. Kél, Lelle (Lél), Szalók, Tomaj, Tűrje; Örs;^Szerepel okleveleinkben egy Bálatöij-nemzefség is. amelynek Borsodban is volt égy birtoka, emlékét ott is őrzi egy Balatpn nevű kisközség. Tehát a szónak kevés közé lehetett a blatno mocsár szláv szóhoz, amelyből földrajzilag sem származhat, mert mocsárból aligha lesz a idők folyamán tiszta tó, inkább a fordítottjára van példa, miként a Kis Balaton esetében is. A Tihany-féísziget név sem származhat a tich a csöndes sziáv szóból, mert a tihanyi félsziget a Balatonnak a legszelesebb, tehát a legzajosabb tájéka. Ha valaki hosszabb időt töltött a félsziget tetején (nem a fürdőtelepen), akkor az megmondhatja, mennyire ‘csendes’ ez a hely. Szent István uralkodása alatt a Balaton környéke, Veszprém székhellyel, a magyar birodalom kulturális központja lett, eiinek az eredményei a bakony-balatoni bencés apátságok is, amelyek közül e tanulmány keretében bennünket közelebbről csak a tihanyi érdekel. A tihanyi bencés apátságot 4
