Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-04-01 / 4-5. szám

Odaadtam neki, ráült, mint egy lóra és hozzám vágta a koronáját:

— Te oktondi, hát azt se tudod, hogy ez dinnyehajból van? A mennyországban minden földi arany dinnyehajjá válik.

A dinnyehaj nem ütött nagyot, de azért keservesen elrittam magamat, mert észrevettem, hogy a kis ingemben állok egy gödör mellett. A kezes-lábas lehullott rólam, hogy leszagattam róla a gombokat és most már én is úgy fáztam, mintha király lettem volna földi koromban.

— Ne rijjál kis fiam, — jött ki hozzám édesanyám és beletakargatott a kötőjébe. — gyere, inkább edd meg a zsemlye-cipócskádat.

Beleharaptam a zsemlye-cipócskámba, de az első falat kifordult a számból. Keserű is volt, savanyu is volt.

— Édesanyám, micsoda lisztből sütötte ezt?

— A te porciódból, édes fiam, itt a zacskód a szuszékban, még csak ez a cipó híja van.

— Korpa ez, nem liszt, édesanyám.

— Kinek milyent őrölt az élet malma, kis fiam. Látod, ugye mindig mondtam, hogy ne legyél olyan szófogatlan?

Neki is hullott a könnye, nekem is.

— Édesanyám, én ezen éhenhalok.

Bement a házba, kihozott egy másik cipócskát, törtem a pilléjéből.

— Ez meg keletien. Nem szokott édesanyám ezelőtt ilyent sütni.

— Az én lisztemből csak ilyent lehet, édes fiam. Ezt kell nekem ennem addig, még itt leszek.

— De hát miért van ez, édesanyám? Hiszen nem volt magának annyi bűne se, mint a leesett kenyérmorzsa.

— De volt, fiam. Az, hogy jobban szerettelek benneteket, mint kellett volna. Azt mondja a Biró, hogy az is nagy bűn és az ítélettel nem lehet pörbeszállni.

— Nem birom, anyám, nem bírom lenyelni.

Került-fordult egyet, hozta a harmadik zsemlye-cipót.

— Ez az apád porciójából való, gyermekem. Kevesen kapnak ilyent a mennyországban

— Ez jóizü — haraptam bele a pirospupu cipóba. — Ennek gyerekkorom ize van. Csakhogy én már gyerekkoromban is gyöngegyomru voltam, akkor se bírtam a barna kenyeret. Én elmegyek innen, édesanyám.

— Hova mennél, kis fiam? — szorított ijedten a szivére.

— Vissza le a földre, a hajnal hasadékán.

— Jaj — tette számra a kezét, — te nem tudod, mit beszélsz! A földre csak a jó Isten galambdúcából szállhatnak le a lelkek, de akinek emberteste van, azt megfogják az ég árkában a három lappantók, becsukják a Vérrelversengőcsillagban és ott kell neki héhőn állni a világ végezetéig.

— Kik azok a három lappantók: édesanyám?

— Azt nem lehet megmondani.

— Hát az héhő micsoda?

— Az a vasszögekkel kivert deszka, amin a kendert gerebenezik.

— Mi lesz hát akkor itten én velem? — rázta a zokogás az egész testemet. — Nézze, anyám, hogy elvékonyodtak már az ujjaim!

Nagyot sóhajtott, aztán letett az öléből, bement a házba, kihozott egy hófehér kis cipót, keresztet vetett rá és falatokra tördösve rakta a számba.

— Ez való az én kis fiamnak, ugye, ez való?

Könnyű tésztája volt, mint a hab és az ize, mint a friss

húsvéti kalácsé. Föl is szedegettem belőle az utolsó morzsát is és akkor azt mondta édesanyám:

— Az örökkéválóság kenyeréből adtam neked enni, kis fiam, de most már engem nem látsz többet a világ végezetéig,

Habcsók,г

Négy, tojásfehérjét 'kemény habnak verünk és 30 deka finom porcukrot óvatosan belekeverünk s kis vaníliával izesijük. Ezt az anyagot csiliagcsóvel ellátott papirstanicliba tóit jük és fehér papírra csigaajakura nyomjuk ki egymás mellé. Ezeket a csigákat egész langyos sütőben, tejisfbé tett papíron néhány óráig szárítjuk, mig a papirosról könnyen leválik

Mézes diós csók.

Harminc deka duplanullás lisztet összedolgozunk tiz deka vajjal és 14 deka mézzel. Hozzávegyitünk egy egész- tojást és kettőnek a sárgáját, nyplc deka darált diót, egy citrom reszelt héját és levét, egy kanál rumot és késhegynyi szódabikarbónát. Jól összegyúrjuk, kinyújtjuk és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Világos sárgára sütjük. Mikor kihűlt, bevonhatjuk csokoládémázzal és tetejükre egy-egy fél diót tehetünk!

Kókusz-csemeqe.

Huszonöt deka cukrot. 1 1 }2

deci vízzel megfőzünk, mig olyan sürü lesz, hogy egy csepet, két ujj közé véve nagyon erős fonalat "húz”. Most nedves márványlapra ontjuk s . ha kissé lehűlt, kanállal addig keverjük, inig tésztaszerüen kemény és fehér lesz. Ebbe belekeverünk 20 deka reszelt kókuszdiót, darabokra vágjuk és kjs .rúd- vagy téglaalakrá fórmázzuk. Minden egyes darab egyik felét kakaóporral barnára. színezhetjük, másik, felét: fehéren hagyjuk.■

Narancscsók-Huszonöt deka cukrot- félóráig keverünk 4 egész tojással. Mikor a massza piskótatésztasiirüségü, belevegyitünk 6 deka, kockára vágott mandulát., 1. narancs finomra vágott héját (mikor ez nincs, 6 deka -.cukrozott naroncsbéjat, persze, . szintén .finomra vagdalva) és annyi, lisztet,-hogy galuskatésztasürüségü legyen. Megkent -tepsire kis fjalmocskákat rakunk .belőle, meghintjük porcukorral és .mérsékelt, tűznél megsütjük. . .....

21