Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4-5. szám
szokássá vált, de a tenniszben már régen ismeretes “direkt kiesési” rendszerrel bonyolítják le. A versenyeredmények alapján történik a sorsolás, és igy természetesen egy vereség alapján még a legesélyesebb is nyomban kiválik a további küzdelemből. Az akcióknak meg vannak éppen úgy a szakkifejezései, mint minden sportnál, a slash például fejcsel-oldalvágást jelent, a gége tsukit, az egyszerű mellvágás: do. Éppen úgy, mint az olaszok, akik vívásukat hangos kiáltásokkal kisérik, ugyanígy van ez általában a hallgatag japánoknál, akik “hire” kiáltásukkal vezetik be a támadásukat, ami körülbelül anynyit jelent, hogy ütni fogok. A küzdőtérről való kilépés, a test, a testtel való érintkezés, minden figyelmeztetés nélkül hibapontot jelent. sporbeli jelentőségét. Vajon ugyanez lesz a sorsa a kendunak is? Tokióban nemrég zajlottak le az ázsiai játékok, de a világ ismeri úszástól asztali tennisZig kiemelkedő eredményeiket. A kendu a maga változatosságával, fegyelmezettségével és nevelő hatásával nem akadt még a vüágban követőkre. Ez pedig a Távol-Kelet szigetein az alapsport, a hagyomány és a fejlődés, a titok és nyilvánosság, amit hirdetnek és őriznek a japánok. Zöld Ferenc dr. Ml A KÜLÖNBSÉG? Az európai víváshoz szokott szem az egyenes rohammal végrehajtott támadásokban, a tempó-akciókban, védés-visszavágásokban a két sport között nagyon sok hasonlóságot fedezett fel. Egyik versenyen bemutatóként egy kendu-vivót egy kardvivóval kívántak szembeállítani, ezt a gondolatot azonban a két felszerelés különbözősége miatt elvetették. Ez a sport is nagy gyorsaságra, kitartásra, önfegyelemre nevel, és az indulatok nagyszerű levezetésével lélekttanilag sok minden érthető ezek után — a japán mosolyból és hallgatagságból. Japán sport és japánok űzik. Ez a titka. Japánok Japánban és japánok szerte a világban, ahol élnek. Az Egyesült Államokban, San Franciscóban és Los Angelesben van a két legnagyobb kendu-centrum, persze máshol is, ahol japánok élnek — kenduznak. Egy-két amerikai is szerepel, akik korábban vívtak és most már a bambuszbot sápadt sárgaságát nem cserélik fel a penge ezüstjével. Izgalmasabbnak és változatosabbnak tartják, és lassanként olyan szakértőkké váltak, olyan taktikai elgondolásaik vannak, clubok és edzők neveit emlegetik éppen úgy, mint az európai fiatalok — a saját sportjukat. A versenyrendezés, adminisztrációja, dijai hasonlóak az ismert sportokéhoz. A nézőközönség lélegzetvisszafojtott csendben figyeli a küzdőtér négyszögét. Többszáz ember zsúfolódik össze és ebben a sportban valamennyien szakértők. A világ bármely részén ilyen versenynél, bárhogy modernizálódott a kendu, ott van az ősi Japán. A hagyományok, a vezényszavak, a szellem, az üdvözlések és a zászló, amely ott leng a bírák asztalán. Néha megjelenik egy rövid, de nem szakszerű cikk, inkább valami riportféle angolul, sőt azt is emlegetik, hogy rövid szabály összefoglalóját két-három európai nyelven is ismertetni fogják. A szamuráj birkózás és a judo lassanként elterjedt a világban, felismerték annak nagy fegyelmező erejét és (Megfejtés a 40. oldalon.) A fenti két képen a gondos megfigyelő 20 különböző eltérést figyelhet meg, amely az egyiken szerepel, a másikon viszont hiányzik. 11
