Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-04-01 / 4-5. szám

jainkban jutottak véglegesen nyugvópontra. Haydnt ugyanis csak ideiglenesen temették el Bécsben, mert Esterházy herceg Kismartonban pompás fehér márvány sírboltot emeltetett számára és ott helyezték végleges nyugovóra. Ekkor vették észre, hogy csak a fejnélküli holtteste fekszik a koporsóban. Az történt ugyanis, hogy Haydn halála után tiz nappal, egy — fiatal phrenologistákból álló — csoport titokban rávette Esterházy herceg titkárát és egy börtönőrt, hogy lopják el a zeneköltő fejét és adják ‘kölcsönbe’ nekik pár hétre, a különleges koponya és az agyvelő tanulmányozása céljából. Nevezettek megvesztegették a temetőőrt és megszerezték a koponyát, amit át is adtak a koponya-tudósoknak, akik a határidő leteltével vissza is szolgáltatták azt a titkárnak. A titkár, halálát közeledni érezvén, bevallotta hercegnek gyalázatos tettét, de a koponyát csak súlyos ‘váltságdíj’ fejében volt hajlandó visszaadni, amit viszont a herceg nem adott meg. így került a koponya egy bécsi orvoshoz, aki szintén továbbadta egy egyetemi orvostanárnak, akinek halála után az özvegye a bécsi Kórbonctani Múzeumban helyezte el letétként. Hosszú pereskedés kezdődött, aminek során a koponya a bécsi Musikverein birtokába került, ahol aztán üvegszekrényben kiállították. Itt is volt 1895-től egészen 1953- ig, amikor az egyházi és társadalmi szervek sürgetésére elhatározták, hogy visszahelyezik a holttest mellé. 1954 nyarán a bécsi zenei ünnepi hetek alkalmával, ünnepélyes keretek közt vitték szülőhelyére, Rohrauba, majd onnan Kismartonba, ahol eltemették a teste mellé.

AZ ALJASSÁGRÓL

Az emberi aljasság mértéke oly korlátlan, hőfoka oly égető, találékonysága oly eredeti és változatos, megnyilatkozási képletei oly meglepőek, hogy néha meghckölünk s úgy érezzük, ez a legnagyobb emberi erő.

De később úgy tapasztaljuk, valahányszor az emberi aljasság .ámad, rögtön jelentkezik az emberi segítség is. Legtöbbször gyámoltalanabb a segitöszándék, mint az aljasság, bátortalanabb, tétovább. A segítség erejét bajos megszervezni. De jelentkezik, kérés és hívás nélkül, néha nagyon szemérmesen s egyszerre látnod kell, hogy az aljassággal szemben az emberi szándék megszervezi a segítséget is. Néha későn. Néha tökéletlenül. — De végül diadalmasan. — Ezt tapasztaltam.

(Márai Sándor.)

A magyar májusi bélyeg.

Régi szép szokás volt, hogy május elsejét, mint a tavasz ünnepét kirándulásokkal és szabadtéri szórakozásokkal töltötték, akik csak tehették. Később a szociáldemokraták ezen a napon vonultattak fel munkásokat szervezeteik erősítésére és kívánságaik kihangsulyozására.

A kommunisták azután május elsejét teljesen kisajátították, ünnepi pártnappá nyilvánították, amelyen teljes munkaszünet mellett (amit később pótolni kell4 a párt erejét és hatalmát demonstráló, hivatalosan szervezett és mindenkire kötelező ünnepélyeket, felvonulásokat és népi szórakozásokat rendeznek.

Ezen a napon, május elseje megjelöléssel 1950-ben a Magyar Posta kiadta az első ilyen magyar bélyeget három darabból álló sorozatban (40,60 fill, és l.-frt.). Mind a három kommunista propaganda célokat szolgált sarlós kalapáccsal és a “világ proletárjai egyesüljetek” jelszóval.

1951-ben ugyanilyen májusi sorozat jelent meg szintén kommunista propaganda céllal vörös zászlókat és az ötágú csillagot ábrázolva.

1953- ban csak egy 60 fill.-es májusi bélyeget adtak ki ifjúmunkások és vörös zászlók ábrázolásával.

1954- ben 40 és 60 fill.-es májusi bélyeg jelent meg máiusfa és egy vörös zászlót tartó ifjú ábrázolásával.

1955- ben csak egy l.-frt. értékű májusi bélyeget adtak ki, amelyen egy tanya, vörös zászló és az ötágú csillag látható.

1956, 1957 és 1958-ban nem adtak ki májusi bélyeget. Okát nem tudni.

Az idén azonban újra megjelent 60 fill, és 1.- frt.-os értékkel. Azonban a propaganda mellőzésével most mind a két bélyeg ugyanazt a nagy piros rózsát ábrázolja. A felírás is csak “1959 május 1.” “Magyar Posta” és az értékielzés.

így változik az idő és a kommunista taktika.

Rovatvezető Szalay István, 2484 Lee Rd. Cleveland 18. Ohio. USA. Érdeklődőnek bélyegügyben szívesen ad felvilágosítást, ha lehetőleg szép emlékbélyeggel ellátott borítékjában a válaszbélyeg értékéül ugyanazokat a bélyegeket csatolja leveléhez használatlan állapotban.

8