Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2. szám

meg!” 1956: október 23-án így elhangzott a nevem is a Parlament előtt.) Bármi legyen is a sorsom, elvárom Tőletek, hogy számon kérjétek a kommunistáktól. Mi szabad Magyarországot akarunk, és barátságot minden néppel! Milyen szerződések azok, ame­lyeket a magyar nép életére Rákosi és Sztálin kötött? Marx- Engels, ha ezt a szocializmust látná, megfordulna sírjában. (Ha­talmas ováció. Vesszen Gerő, vesszen az ÁVO! — kiáltások. Ér­deklődve figyeltek a kocsi felé. Egyetlen arcélnek láttam a tö­meget. Teljes odaadás, akarat, elszántság, egység, egy gondolat tükröződött és villogott a szürkületben az arcokon.) Folytattam: “Sokat jártam itt a parlament előtt az elmúlt években. Láttam és meg is írtam, hogy ez a ház, nem az Ország Háza. Diákoknak, külföldieknek mutogatott műemlék csak. Pedig más a feladata, : újra annak is kell lennie. (Elmondom a “Par­lament” című versem utolsó szakaszát:) Nagy szelleme mélyén, örvénylőn kavarog, pincéiben borong, vár, míg tornya felett a csillag ellobog. 1952. Ismét fellángoltak a jelszavak. “Oltsák el a csillagot! Oltsák el a csillagot’” A kommunisák el is oltották, de úgy látszik, a esillag kapcsolója a tér és az épület kapcsolóival együtt műkö­dött. Leoltották s ezzel az egész tér is sötét lett. De lehet, hogy esak kísérlet volt. Gyönyörű percek voltak ezek. Mindenki újságot vett elő. A szorosra fogott lapokat aztán meggyújtották, fáklyák lobogtak mindenütt. A sok tízezer fáklya csodálatos volt! Ismét beszélni akartam, de az eddig is folyton zavart készüléket nem kapcsol­ták be, arra hivatkozva, hogy fenn a Parlament terraszán el­készült a mikrofon és beszélni fognak. Három tiszt a szerkocsi­ban elém állt. Felelősségrevonás következett. “Nem ezt a hangot vártuk! Mit képzel? Ki maga?” Feszültté vált a helyzet. Egy egyetemista és én maradtunk a kocsiban. A kocsi berendezésére figyeltem. Tevékeny munka folyt bent. Műszerek, leadó- és ve­vőkészülékek dolgoztak, nyilvánvalóvá vált, hogy a tömeghan­gulatot veszik fel, s megfigyeléseiket továbbítják a központ­juknak. A tisztek most parancsot adtak gyors elindulásra. A kocsi igyekezett a teret mind gyorsabban elhagyni. A tömeg kellős közepén, a mozgó kocsiban tovább folyt a vita. Ávósok voltak, a megtévesztő néphadsereg egyenruhájában. Három ÁVO-s szorosan előttem állt, arcukon tükröződött a bizonytalan­ság: lefogjanak-e? Az egyik megjegyezte, “aki itt van, közön­séges csőcselék.” A mozgó kocsi ablakából kimutattam: Nézze, ezeket az arcokat. Ezek magának csőcselék? Kinézve azt is meg­láttam, hogy milyen gyorsan megyünk. Éppen a tömeg szélére értünk. Erélyesen felléptem: “Álljon meg a kocsi!” Önmagukat leleplezték, ezért nem állhatták meg, csak lassítottak, s így a mozgó kocsiról sikerült leszállnom. Tehetetlenül bámulták, ho­gyan vergődöm le a kocsiról. Elvinni nem tudtak. Tervük nem sikerült. Most először annyi év óta. Rettegve, a régi félelem érzésével álltam újra a tömeg között. Mi lesz? Mit tegyek? Már mindegy... Megpróbáltam az oldalajtókhoz menni és bejtuni a Parlament épületébe, fel a mikrofonhoz, de civil AVO-sok hem­zsegtek ott. A szerkocsi olyan AVO-s csalás volt, mint a mintára legyár­tott mentőautók, amelyek fegyvereket vittek, de betegeket so­hasem. Ennyi év után megérhettem, hogy az a forradalom emelt fel, amit oly hosszú időn át szolgáltam. AVO-sok asszisztáltak a bemutatkozásomnál. A jelenet után, amikor mindenki lelkesedett, ujjongott és Szőllősy Sándor: Szittyák, hunok, avarok, magyarok. Tanulmány, 60 oldal. Sóváry Anna: Budapesten történt. Regény. Amerikai Magyar Kiadó kiadása, Köln, 1957. 252 oldal. Dr. Magyar László: Angol nyelvkönyv. 5 füzet, 64-64 oldal. Hungarian Action Book Division, Buffalo. Veér Imre: Ma Magyarország, holnap a szabad világ. Pan­nonia Könyvkiadó Vállalat, Minneapolis, Minnesota, 1957. 840 oldal. Tóth Kurucz Mária: Szeptem­beri csengetyü. Versek. 32 oldal. Magyar Album, szerkeszti Incze Sándor, 256 oldal. American Hungarian Stu­dies Foundation, Elhurst College, 111. Kisjókai Erzsébet: Titokzatos jel a falon, regény, Ano­nymus kiadása, Róma 1957. 200 oldal. Csighy Sándor: Hangok a 'ro­mok alól. Versek. 128 oldal. A szerző kiadása 1957. Dr. Szent Iványi Géza: Ma­gyar Felvidék és Kárpátal­ja. A szerző kiadása 1956. Pittsburgh. 232 oldal és 46 oldal műmelléklet. F. Kőszegi István: Uj ottho­­nunk völgye. Történet az újzélandi telepesek életéből. Amerikai Magyar Kiadó kiadása, 96 oldal. Versek, műfordítások. Füveskert. Nemzetőr kiadása, Bécs 1957 október. 160 ol­dal. Versek, műfordítások. Wass Albert: Tizenhárom al­mafa, II. kiadás. Magyar Ház kiadása Bruxelles, Hil­­vern, München. 246 oldal. 1957. Könyves Kálmán so­rozat. Regény. Kisjókai Erzsébet: Áldott bi­lincs. 56 oldal. Versek. 1956. Könyves Kálmán kiadó. 15

Next

/
Thumbnails
Contents