Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-12-01 / 12. szám
KARÁCSONYFA Sajtos lapocskák. Ugye el sem tudnád képzelni karácsonyfa nélkül a Karácsonyt? Azt hinné az ember, hogy elválaszthatatlanul egymáshoz tartoznak, amióta csak Jézus születését ünnepli a világ. Pedig nem így van. A karácsonyfa alig kétszázötven esztendeje kiséri a kétezeresztendős karácsonyt. Persze a Kis jézus eljövetelét régebben sem várták dísztelen szobákban. Európa egyes vidékein máig is fennmaradt a régi szokás: ősszel fiatal cseresznyefát állítanak a szobába, és nagy gonddal nevelgetik, hogy kivirágozzék karácsony napjáig. Másutt, például Ausztria egyes vidékein, megelégszenek egyetlen cseresznyefaággal, amelyet Borbála napján állítanak be a tiszta szobába. A család legnagyobb büszkesége, ha a vázába állított ág éppen karácsony napjára bontja ki illatos virágait. Európa északi tájain azonban már a kereszténység előtti időkben is a fenyő volt a legyőzhetetlen, örökké megújhodó élet szimbóluma, a téli napforduló ünnepének elengedhetetlen kelléke. Ez a pogány fenyő a mi mai karácsonyfánk őse. A kereszténység átvette, megszentelte a természet megújhodását jelképező “életfát”. Csak éppen a lobogó gyertyákkal diszített karácsonyfát nem ismerték hosszú-hosszú századokon keresztül. Régi feljegyzések szerint Strassburgban állt az első gyertyafényben fürdő karácsonyfa. Nagy felháborodással jegyzi fel a korabeli krónikás, hogy a díszes fenyőfa elvonja a hívő lélek figyelmét Krisztus valódi fényéről. Pedig akkor még nem is díszítette a “Krisztusfát” —* ahogy arrafelé nevezik — cukorka és a ma divatos sok tarkabarka apróság. A gyertyafény pedig nemhogy elfeledtette volna a lényeget, de talán éppen a lélek Krisztus utáni vágyából született. Abból az érzésből, hogy nem elég a külső természet örök megújhodása, a megújhodó életet át kell melegítenie, be kell ragyognia annak a fénynek, amelyet a Megváltó gyújtott ki az emberi lélekben. Talán nem is véletlen, hogy az első igazi karácsonyfa éppen Strassburg földjén állott. Ott dobogott valamikor az egész Nyugat szive; ott találkozott egymással az égretörő francia és német gótika. Ennek a vidéknek a művészei ábrázolták talán a legtöbb szeretettel, a legbensőségesebben Jézus születését. Mintha a középeurópai lélekben egy húr egész különös erővel rezonálna a karácsonyéj eseményeire; arra az örömhírre, hogy az Istenfia otthonra talált egy emberi testben. Strassburgban gyújtotta lángra a sziveket egy különös prédikátor is — Johannes Tauler— néhány évszázaddal a karácsonyfa születése előtt. A Dóm szószékéről akkor forradalminak tetsző, megszállott igéket hirdetett. “Krisztus nem egyszer, de háromszor születik. Először öröktől fogva az Atyától. Másodszor Betlehemben. Harmadszor pedig minden emberi szívben. És e harmadik megszületés nélkül értelmét, célját vesztené az első kettő... ’ A gondolatoknak is van érési idejük, szimbólumok pedig csak akkor születhetnek, ha egy gondolat egészen otthonra talált az emberek lelkivilágában. Azt mondják, a fenyőágakon kigyúló karácsonyi fény az emberi életet átható krisztusi gondolat szimbóluma. Krisztus megszületéséé az emberi lélekben — ami nél-350 gr. liszt, 60 gr. zsír és 10 gr. tejbe áztatott élesztő. Egész kemény, gyúrttésztaszerű tésztát dolgozunk ki belőle. Pihenni hagyjuk, majd egész vékonyra kisodorjuk, és rádlizóval kb. 2 cm. széles és 10 cm. hosszú lapocskákat vágunk ki belőle. Tojássárgájával megkenjük, és reszelt sajttal meghintve sütjük. Rizs - pudding 1 liter tejben 5 evőkanál rizst puhára főzünk, és melegen szitán áttörjük. Ю0 gr. vajat habosra keverünk és egyenként 6 tojás sárgáját keverünk, majd 40 gr. reszelt parmezán sajtot, végül a 0 tojás habját és kevéssé sózzuk. 3|4 óráig zárt formában gőzben főzzük, kiborítjuk, és olvasztott vajjal tálaljuk. Gyümölcs-kenyér. 3 egész tojás, 100 gr. cukor, 100 gr. liszt, az egészet könynyedén összekeverjük, majd beleteszünk 1J2 kg. vegyes cukrozott gyümölcsöt (füge, dinnye, mazsola, apróra vágott tisztított mandula, stb.). Vajazott, lisztezett püspölc- Kenyér-formában sütjük. Kávé-krém. 2 deci nagyon erős feketekávét főzünk, mikor már iangyos, beleteszünk egy lap olvasztott gelatinet. 1 liter tejszint habbá verünk, 1|2 kg. finom vaníliás porcukrot hozzákeverünk, legvégül pedig cseppenkint a kávét. Az egészet jégre tesszük, és jól kifagyasztjuk. 41
