Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám
Pesti József: POLITIKAI LIRA A VULKÁN KÜRTŐJÉN A despotizmussal való szembehelyezkedés lehetőségét az írás ellenállásában találtam meg. A magyar történelemben oly nagy szerepet játszó szabadságlíra útmutatásain indultam el, rövid tájékozódás után a célt tisztán láttam: az új veszély ellen új hangon kell küzdeni. Világnézetem kialakult, tanulmányaim befejeztem, tanár voltam már, amikor írni kezdtem. Nem elégedtem meg az “íróasztalfiók” számára való írással, évenkint összegyűjtött munkáimat kerülő úton Nyugatra küldtem. Az életveszélyes munka célja a hazug hazai irodalom ellensúlyozása volt. Postásaim a Magyarországra érkezett külföldi sportolók voltak. A küldemény átadásának egy perce egy évi izgalmat jelentett. Vállaltam, mert az ellenálló irodalom képviselőihez tartoztam, a hallgató, — a börtön —, a kommunista-, a “megtért”- és a Nyugaton küzdő Írók mellett. Jeligéim voltak: “fehér hidroplán” és a “Vörös izlám”. 1954 december 3-án mutatott be a Szabad Európa rádió a hallgatóknak. Verseimet sikerült visszahallanom! Kijutottak költteményeim, a rendszer nem zárt légmentesen. Nyugatról kiáltottam a zsarnokságra. Az ÁVO felvehetett a nyomozási listájára, de sohasem talált rám. A török idők összekötőinek példája segített. Korábban már nyílt vitára akartam felszólítani a “derékhad” íróit, a “Kihívás” című versem megküldésével. * * * A magyar politikai líra — szabadságharcaink lírája — páratlan a világirodalomban. A magyar irodalomtörténet a magyar nép nyomonkövethető hiteles története. Szabadságharcainkra való “ráfutást” élethűen tükrözi és mutatja. A követelések robbanóanyaga mindig a vers volt Magyarországon. Október 23 előzményei, a forradalomra készülődés éppen úgy, mint 1848-ban, irodalmunkban tükröződik s négy-öt évre vezethető vissza. 1952 az elnyomás öntudatának éve, 1954 az ellenállásé, és 1956 már a nyílt harcra készülés jegyében állt. Irodalmi és politikai dokumentumaimat Nyugatnak is szánom. 1956 év elején földrengés és árvíz volt Magyarországon. A természeti történések az emberi fantáziák szféráin öszszekötődnek, az eróziók megmozdulása figyelmeztető a nép szemében. Ezért mondtuk: “Töményen kezdődik ez az év. Mi történik még?” A társadalmi erők sem várattak magukra, hatásaikban túlhaladták a természeti erőket is. A Föld csak néhány megyét rengetett meg, de az események az egész világot. Az év első harmadában a hullámzó bizonytalanság reménye és reménytelensége között hányódtunk. Bármilyen lehangoltság is vett erőt rajtam, éreztem, ennyi kínlódás és hallgató évek után: Egyszer én is szót kapok. Halvány igazságok a felszínre folynak, Remegnek, borongnak, omolnak. Gyűl, rakódik, halmaz, a gondolattelér, S majd robajjal a felszínre ér. Pesti József, fiatal magyar költő, versei nemsokára könyv-alakban jelennek meg az emigrációban. A mostani számunkban közöljük a Politikai líráról szóló értekezését, amely nyitja költeményeinek és szemelvényeket közlünk verseiből. A könyv előreláthatóan március hó folyamán jelenik meg. Nyugati világhoz! Ahonnan messze lát az ember: egész- és félsziget, te finom lírikus! Tengermosta partok. Világrészek ellentéte és harmóniája. Könnyű, buja, hűvös, siető és lassú: Nem jövő vén színész! Húzd el a vasfüggönyt! A tavizmusok Cromagnonban néztek ilyen arcok, akik rettegtek, s mindig féltek, durva támadásban reméltek. Irdatlan húsfalak, fejek, lábak, megroppan, aki ellenhalad, elözönlő éhük alatt. Emésztik a multat, tartalékot. Elébük szórjuk félt magunkat, az életünk árján, úsznak. Hol? Hol a hatalom, mely rést vág az atavisztikus lesarcokon, hogy épüljön szellem Pantheon. 9
