Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-10-01 / 10. szám

-Ä>dteepit4ii3et íáfeni’íefjííKé^ fagadta «1 a méreg, s kész lett volna fin^iewbtíNoÍ]íftogatb£<& Wésázfekcít,' de Emánuel kérésére megtérési <*dőt á^éa^efe f&kifiaSprg Síiegfbgadtá, hogy kesztyűs kézzel bánik ?v«liabs)mí$ «‘tSbcfaííéeőrtkűldöttség visszatér, lied Bírna в ygßv .gébnitr. ciö i .ч >: j

,бЬо -§эМа#&? yi^z^§ff^bi»ügoij szerint zajlik le, — ígérte Emá- ЖЙва llpÖáSMfi^Í*4Wha&ának, — s ez a három legény kellő ЩШ1 ite^FÄb}. bogy mi vár a népre a göröngyös íe!ol<fci.dik ez a bizalmatlanság, s kési lesi bogy mielőbb itt is minden úgy

legyen. .»letol íiedrne dea

aid h7 a .kapitánynak más véleménye volt

eil ö sb nssairi ,1э > t s i

,Ьв1вгэ ífibPí^íP^ka „rábeszélőbb minden ékes szónok'^4ft^iOT^zekte<ffi^4bí!aWla ,ne^sftfp^:^^^ez&ttrő 45 a várakozásba. Mindössze annyit ^'4e ^ért^ az illetékes hatóságokat, siettetnék kissé a népiküldöttség “felvilágosítását”, mert mielőbbi ha.Äp^4fHl!i»tAsi érdekében szükségesnek látszik. Ez £ogy. gjigthárom heti távoliét után egyszerre csak jflggj^t k^g^apóstáygba hír: küldik haza a csodalátókat, kellő- JiniB .led* •• ■>! ■ 1 '■

ДэигрНЙ %ífeS8?W?; ^»WSÍfl^k^nt már dér lepte a füvet akkor, s ftcJ^^ÖMd^bíl^.vplWíPibt a csontig aszott test. Olykor jég bo.Täf^Ä^g^aV^fc-ifeips^a falu körül a szántatlan gazdaföldek MíftqW4# WáfwbBieq a-/,-el W$i9V Piiuc, a cigány, bebotlott lihegve a

.denbír атМ • i-űm-B- a Jé^uskanézők! — lelkendezte a cigány, —

.elkészülni a fogadó beszéddel, holnap

már itt lesznek!-le ^ffii^egßdptgjp,вй; |c()|iyhaasz;talnál ült, s haragosan nézett a £Шйда%!#%^;А;?1т4еЙёгЬазй papné, ki a vacsorát készítette a ЬЩNoР áBPl^, .fflegolözte. a kifakadását.

— Piluc, Piluc, — {pqn^ta, szelíden, megcsóválva a fejét, — l^gy^fc^ejifOd^áüra^yqnnií az Ur Jézus nevét tiszteletlenül? Nem féled az Urat?

Jloít&lSí^í^^öÜ^yb«11' tátva maradt a szója.

— Kezitcsókolom, hát nem azt mondották volt...? Ki más J^jf4p%ig,^MPgViktóó)flakiról annyi szó esik, ha nem az Ur Jézus

m^fikTesöd ,tJöt nBdißll у ■: ■ i1 j nell4t No8gopapmagyot .sóhajtott.

ikriirm¥fXj$zt&$h keresztre feszítették a zsidók, immár kétezer éve majdnem, — mondta szomorúan, —* de abból föltámadott. Most ?Р?йЩ1г JBásodszor.

dßJjMiig! eltátott szájjal.-qpiösitf1 ipstállom, — hebegte, — az úrfi nem

^<^relfryR^Bbo fioqufce aid i

— Mert,,^.s&pi, .tgd róla, — mondta a pap, — te pedig hallpq^filygsirni;t ma nem jó mondani. Hát mit üzent az

B^e^gei Bicri о .. .dijj óm- i Ä cigány nyelt egyet.

Hg^t^ogy^.holliap délután megjönnek azok a... tudja nji^l^szt^iete^ .prj, az a három legény, akit a falu küldött! S a

Qkpt ünnepi beszéddel, ezt mondta az Ш hagy ..dojog ez ám!

A hír meg azon az éjszakán megjárta a hegyet is, s az em^^.ffni^tka,. megfiatalodtak volna tőle.

— Ná most legalább tudni fogjuk hányadán állunk ezzel a

y.Uftggal.!..,— jelentett^ ki Giijános a szénégetők tüze mellett, s ^jijkia jjás^oppk szállásán öreg Lukács fölemelte csontos mutatóujját.-sssdeNo/.emberek, ágasúthoz jutánk! Innet térülnünk kell vagy erreiYxagy .arra, akár jóval, akár rosszal térnek meg azok a legények. S hogy merre térünk, az holnap kiderül.

(Folytatás az előző oldalról)

Bomier (1880): “A magyar a lovagok, hősök és költők népe.”

* *

Brien Mac Mahon: “Az

szabadságszerető népnek sok amerikaiaknak, sőt minden oka van arra, hogy Magyarországban a civilizáció tántoríthatatlan védelmezőjét tisztelje. A történelem nem fejetheti el, hogy több évszázadon át Magyarország tartóztatta fel a tatárokat, törököket, mikor azok Európát lerohanással fenyegették.”

* *

Lord Sydenham (1937): ‘‘A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú, büszke népet, amely most a kis-entente felfegyverzett gyűrűjébe van bezárva. Ezeknek a népeknek önkénye fenyegeti, noha kultúrában alacsonyabb fokon állnak, mint a magyarok.”

Csokonai Vitéz Mihály: (1773-1805)

Tartózkodó kérelem.

A hatalmas szerelemnek megemésztő tüze bánt.

Te lehetsz írja sebemnek gyönyörű kis tulipánt!

Szemeid szép ragyogása eleven hajnali tűz, ajakid harmatozása sok ezer gondot elűz.

Teljesítsd angyali szókkal, szeretőd amire kért: ezer ambrózia csókkal fizetek válaszodért.

29