Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-09-01 / 9. szám
deklődési körükhöz tartoznak. Aztán minden egyes külön esetben alaposan gondolják meg, hogy milyen kívánalmakkal vannak ezek a foglalkozások összekötve. A bizonytalan ideális elképzelések természetesen értelmetlenek. Aki például, az orvosi hivatásnál csak ilyen gondolattársításokhoz jut, mint “az emberiség megmentője”, “nagy felfedező’’, “ünnepelt sebész” stb. az önmagát csapja be. Tudnia kell, hogy sokkal indokoltabbak az olyan gondolattársítások, hogy “bosszúság a páciensekkel” “éjjeli beteglátogatás”, “nyomasztó felelősség”. Érett meggondolás után a foglalkozása ellen lázadó egyik hivatást a másik után fogja kihúzni a listájáról, mint nem kívánatost, mit végül az egyetlen ideális hivatás marad csak fenn, ami neki tökéletesen megfelel. Fogadni mernénk, hogy ez, — ó, milyen csodálatos! — majdnem minden esetben az eredeti, saját hivatása lesz. A hivatásválasztás ugyanis éppen úgy, mint egyébként a sors, nem véletlen. Ami gyakran egyedülálló lehetőségnek, vagy különleges sikertelenségnek látszik, alapjában véve nem más, mint az emberi jellemnek megfelelő kifejlődés. Az adottságai visszatarthatatlanul hajtják ebbe vagy abba az irányba. A született művész vagy bohém egyszerűen nem látja meg a bizonyos polgári hivatással járó lehetőségeket. És a sokszor idézett “agyongyötört” háziasszony ugyan esetleg irigykedve tekint a filmcsillag látszólag gondtalan karrierjére, de mint fiatal lány soha nem cserélte volna fel szive boldogságát a kulisszák kétes sikereiért. TARTSUK MEG A TÁPANYAGOKAT! Még ma is vannak háziasszonyok, akik azon a véleményen vannak, hogy csak az a fontos, mennyi tápanyagot tartalmaz egyegy étel, és az elkészítés mellékes. Viszont gondos tudományos kutatás már régen kimutatta, hogy egy étel elkészítése roppant fontos, hogy a tápanyag megmarad-e vagy pedig tönkremegy, íme néhány szabály, amit a gondos háziasszonynak ételek elkészítésénél mindig figyelembe kell vennie. Gyümölcsöt és zöldségfélét lehetőleg frissen használjunk föl, mivel a hosszabb fektetés a tápanyagaikat csökkenti. Zöldséget lehetőleg közvetlenül az elkészítés előtt vagdaljuk össze, és ugyanakkor gyorsan mossuk meg folyóvíz alatt. Minden élelmiszer, amit meg kell mosnunk használat előtt, ne ázzon sokáig vízben, mert a víz kiáztatja, kilúgozza a tápanyagokat. Húst és halat csak közvetlenül elkészítés előtt szabad megsózni. A só ugyanis vizet von magához, és ezáltal a húsneműekben lévő tápláló nedvességet is. Zöldségfélét csak közvetlenül azelőtt kell megsózni, mielőtt elkészül, és már puhává főtt. Májat pedig csak sütés után. Ha lehetséges, úgy az ételeket mindig saját levükben, egész kevés zsír hozzáadásával kell párolni. Ez jobb, mintha főzzük. Ha viszont főzni kell az ételt, úgy arra nézzünk, hogy soha tovább ne főzzük, mint feltétlenül szükséges. A burgonya tápértéke legjobban akkor marad meg, ha héjában főzzük meg. Ha sós vízben főtt burgonyát készítünk, akkor azt a legjobb gőzben puhára főzni, — ennek a vizét pedig leves vagy mártáshoz használjuk el. Amit nyersen lehet fogyasztani, azt soha ne főzzük. Ez legyen egyik alapelvünk az ételek elkészítésénél. A főzést már régimódi módszernek tekinthetjük, mert itt az ételt vagy teljesen vagy legalább háromnegyed részben vízbe tesszük. A víz pedig kiáztatja az ételt. Majdnem minden főzeléknél a legalkalmasabb a párolás vagy gőzben főzés. Az étel elkészüléséhez jegyezzük meg: rövid ideig, de erősen forrósítani kevésbbé ártalmas, mint sokáig gyengén. Kész étele-Vegyes zöldség télire 1|2 kg. karalábé, 1|2 kg. kelkáposzta, 1|2 kg. zeller, 2 kg. sárgarépa, 1 kg. petrezselyemgyökér, 1|2 kg. vöröshagyma, 1|2 kg. érett paradicsom-paprika (piros, húsos paprika), 1|2 kg. zöldpaprika és esetleg 50 gr. fokhagyma. A felsorolt zöldségfélét jól megmosuk, ha jól leszikkadt, húsdarálón átdaráljuk. Erre a mennyiségre 1 kg. sót számítunk és 1 kanál fekete borsot. Mindezt jól összekeverjük. Jó csomó apróra vágott petrezselyemzöldjét is teszünk hozzá. Üvegekbe téve, száraz, hűvös helyen tartjuk. Lecsó 1|2 kg. paradicsomot, 1 kg. zöldpaprikát és 1 drb. nagyobb fej hagymát veszünk. A paprikát kimagozzuk és kisujjnyi szeletekre vágjuk. A paradicsomot lehetőleg lehámozzuk, és cikkekre vágjuk, magját kidobjuk, a hagymát vékonyan felszeleteljük, diónyi zsírban, gyengén sózva addig pároljuk, míg a paprika teljesen megpuhult, és a levét elfőtte. Tálaláskor 2-3 tojást ütünk rá és pár percig, míg összeáll, a tűzön tartjuk. Lehet bele tojás helyett kevés rizst tenni, de ezt akkor együtt kell párolni elejétől fogva és esetleg kis vízzel az elfőtt levet pótolni, míg a rizs megpuhul. 43
