Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-08-01 / 8. szám
A KÁRPÁT örömmel jelenti olvasóinak, hogy a modern irodalom egyik gyöngyét, Saint-Exupéry: A kis herceg című művét sikerült magyar fordításban kihoznia, így a magyar olvasók is gyönyörködhetnek ebben a bűbájos, felejthetetlen kis könyvben, amit mint műfajt csak úgy tudunk jellemezni, hogy mese — felnőtteknek. Gyermekek szórakoztató mesének olvassák, a felnőttek pedig elgondolkoznak rajta, és visszaálmodják gyermekkorukat. A könyv az eredeti francia kiadás tökéletes mása, az író rajz'aival illusztrálva négy színnyomású képekkel. A kis herceg kapható a Kárpát Könyvkiadóban és a KÁRPÁT folyórat bizományosainál minden országban. ízelítőül a KÁRPÁT mostani száma kis szemelvényeket közöl a könyvből. A kis herceg egy rejtelmes kis élőlény, aki egy parányi bolygóról érkezett csodálatos módon a földre, és lassanként elbeszéli élményeit az emberekkel való találkozásáról, nagy rajongását az ő “egyedülálló’’ virágja Iránt, akitől elmenekült, de aki nélkül élni nem tudott. Antoine de Saint-Exupéry: Antonine De Saint-Exupéry századunk irodalmának egyik legérdekesebb, legnemesebb és talán mindenkinél eredetibb egyénisége. Eredeti már azért is, mert élete és müvei tökéletes összhangban vannak egymással, egyetlen szerves egészet alkotnak a repülés hőskorának prózában megírt eposzától és A Kis Hercegtől egy hősi életnek az emberi haladásért a könyörtelen elemekkel vívott küzdelmein és a Citadelle (Fellegvár) költői és magasztos elmélkedésein s erkölcsi tanításain át a hősi haláláig. Bízvást nevezhetnénk az “utolsó rómainak”, aki a pompei katona egyszerű és természetes kötelességtudásával vállalta mint postarepülő a szomjanhalás veszélyét a sivatagokban, a fagyhalált gleccsereken, a lázadó afrikai törzsek golyóit egy-egy kényszerleszállása alkalmával, a reménytelen katonai helytállást a francia összeomlás idején s a második világháború utolsó évében, már betegen, a további harcot, amíg egy felderítő repüléséről nem tért vissza többé. Ám Saint-Exupéry több volt, mint római jellem: helytállása nem csak becsületérzésből fakadt, hanem szeretetből is. Főként szeretetből. Sivatagok, jégmezők, lázadó törzsek fölött repül a gép, azért, hogy elvigye a postát: rokoni üdvözletét, baráti megemlékezést, pár szerelmes sort vagy üzleti levelet azokhoz, akik várják, mert fontos, hogy a magányos embert minél több apró szál fűzze a többiekhez. A háború reménytelenségében harcolni kell tovább, nehogy az emberek észrevegyék: minden elveszett, — mert jcbb meghalni, mint reményt veszíteni. Furcsa élet, eredeti írások egy korban, amelyben az élet s tükre, az irodalom leginkább kicsinyes aljasságokat, és a lélek mélyén megbúvó förtelmeket tár elénk. Még eredetibb zamatot ad műveinek, hogy ez az ember, aki kora technikai haladásának egyik úttörője volt, erkölcsi téren így megtagadja korát, nincs benne sem keserűség, sem gúny, sem prófétai ostort nem suhogtat, csak azt igyekszik megértetni az olvasóval, hogy a becsület és szeretet útja természetesebb, könnyebben járható és vidámabb út, mint az ellentmondások, az irracionalitások, a féktelen szenvedélyek útja. Ebben az életműben különleges helyen áll A Kis Herceg. Aligha írtak valaha költőibb és érdekesebb mesét a szeretetről, barátságról és az emberi ostobaságokról, a szerelemről, szépségről hősiességről és természetes, gyermeki józan észről. A gyermek természetes józan eszének a felmagasztalása, ostoba felnöttes gondolkozásunk szelid humorú csúfolása, amely gyermekbe önbizalmat önt, a felnőttet gondolkozóba ejti s a kötet olvasása után még sokáig foglalkoztatja az elmét és a szívet. Mikszáth Antal. 56
