Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-08-01 / 8. szám
.. .AZÉRT VOLT SZÉP OTT ÉLNI EGYKOR...” Finta Sándor meghalt (1878-1958) Az amerikai magyarság erdejének dús lombja, óriás fája dőlt le. Hirtelen vihar tépte ki közülünk, a világhírű szobrászt, a nagy prózaírót és költőt. Otthonról kapta a hírt, hogy orvos fia hirtelen eltűnt. Nyoma veszett. Ez ütött mély sebet a meleg apai szivén. Azóta egyik szívrohamot a másik után kapta. A legutolsó, már 24 órás öntudatlanságba taszította, és végzett vele. ő is az otthoni gyilkos rendszer áldozata. Finta Sándor Turkevén született egy földműves, napszámos tizenegy gyermeke közül elsőnek. Az Ecsegi pusztán csikósbojtár lett. öreg Mocskos lován sok versenyt nyert a csikósok versenyén. De álmai messzebb ragadták őt. Sok íáradtsággalteli, de gyönyörű, szines, változatokban gazdag élet felé. Tudományszomja mérhetetlen. Előbb a nagyváradi középiskolába, majd az akkor igen híres kassai felsőiskolába kerül. Elvégzi Budapesten a vasutas tanfolyamot, a kereskedelmi iskolát, majd a villamossági iskolát. Műkovács, müöntő, rajzoló, festő és végül szobrász lesz. Tovább űzik, hajtják vágyai, képességei, tehetsége. Párizsban bejut Rodin műtermébe. Ekkor már 30 éves. Senki sem ismeri. Mégis sikerül három évig korának legnagyobb szobrásza mellett dolgoznia. Ezalatt megnyer 36 pályázatot, és el is készíti azokat. Majd Braziliába, Rio de Janeiroba megy. Megnyeri az ‘‘ERŐ’’ szobrának nemzetközi pályázatát. A riói világkiállitás igazgató főszobrásza lesz. A főbejárat két oldalán elhelyezett műveit sokezer ember nézi, és csodálja. Hazajőve találkozik iskolatársával, a másik zseniális magyarral, Ady Endrével. Szívesen teljesíti kérését, és elkészíti a Léda dalsorozat ültetőjének Léda elefántcsont-portréját. Később pedig az USA-ban magának a költőnek szoborportréját is megalkotja. Az Egyesült Államokban is tovább képzi magát. Esti tanfolyamon végzi el a High Schoolt, majd a Columbia egyetemen a művészetek tanára és múzeumigazgatói képesítést nyer. Határtalan szorgalmával megcáfolja azt a szállóigét, miszerint a szorgalmas ember nem tehetséges. Az ő tehetsége tündökölt mindenben, amihez hozzáfogott. Százával vannak költeményei, ezek között egy pompás Máriához, Jézus Anyjához, intéve, amelyben a református költő hódol a Szűzanya előtt. A hajdani kis bojtárgyereknek az egyik legelőkelőbb angol-amerikai egyház, a First Presbyterian Church művésziskolát rendez be. 80-100 tanítványa van, köztük egyetemi tanárok is. Tanítja az elméleti és gyakorlati művészetet. Az első világháborúban mint közkatona vonult be, és mint százados került ki. 19 sebet kapott s egy éjjelen át sebesülten feküdt a hó alatt. A Metropolitan Art Museum Munkácsy Mihály művein kívül csak még egy magyar művész munkáját őrzi — Finta Sándorét: Hayek bíboros remek szobrát. Walt Whitman emlékművét és Grant tábornok szobrát is vele készítteti el az északamerikai kormány. A losangelesi pályázaton első dijat nyert szoborművé szépségén mindenki elámul. Összesen 49 aranyérmet nyert 11 országban látható munkáival, ő volt a felügyelője annak a szobrászati alkotásnak is, amely az USA négy legnagyobb elnökének, Washington, Lincoln, Jefferson és Theodore Roosevelt-nek szoborportréját örökítette meg óriási méretekben a Black Hill szikláiba vésve S. Dakotában. Tehetsége minden irányban előtör. Mint csillagász, feltaláló és nyelvkutató is kitűnik. A Herdboy of Hungary c. könyve 12 kiadást ér el. Az első 1932-ben jelent meg. Kitüntette érte a Board of Education, amely iskolai olvasókönyvnek nyilvánítja. Felveszik a Public School Library katalógusába. A New Week Museum kiállítást és előadássorozatot rendez az ismertetésére és terjesztésére. Ezen az előadássorozaton a megnyitó beszédet Finta Sándor mondta angolul. Kivett a zsebéből egy pirosnyelű bugylibicskát. Olyan előadást tartott róla, hogy a hallgatóság ámult-bámult. Összehasonlította a magyar bojtárgyereket és a cow-boy-t. A cow-boy revolverrel játszik, célba lő. Ügyes is abban. A magyar bojtár elővesz egy fadarabot é s a bicskájával alakokat farag rá. Közben fütyörészve új nóták születnek. Innen támad a népdal s a sok-sok eredeti alkotás, a népművészeti faragás. Azért terem magyar földről annyi művész szerte a világban. Sok ott a művész. “Azért volt szép ott élni egykor” — mondotta. A “Chico” kis elbeszélésével elnyeri 1934-ben az év legjobb elbeszélése c .ét. 14 könyve jelent meg. A 14-dikben brazíliai élményeit meséli el, talán ezzel volt legnagyobb sikere. Az USA-ban kiadott “My bustler and I” c. könyve roppant mulatságos, humoros. Hogy élete még gazdagabb tegyen, egy évig az indiánok között élt, akik tiszteletbeli törzsfőnöküknek választották. Küzdelmekkel, de sok szépséggel és dicsőséggel teli étet a Finta Sándoré. Olyan étet, amelyre minden magyar büszke tehet, és amely örök példakép marad minden magyar számára, mint a magyar tehetség és kiválóság megtestesülése. Hokky Károly. 5 R. I. P.
