Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7. szám
tökéletesebb, szabályozható formában előállítani. Nemsokkal ezután újra hozzákezdett régi álmának, a világtrösztnek megvalósításához. Főleg Amerikát szeretné meghódítani. Létre is jön egy Nobel RT, egymillió dollár alaptőkével Persze, Nobel alig láthatott valamit a pénzből. Az egész vállalatot csak azért csinálták, hogy a közelébe kerüljenek, és megkaparintsák a gyártási titkot. Éveken keresztül mindenütt felbukkannak állítólagos Nobel-vállalkozások a Nobel-féle találmány kiaknázására. Éveken át mást sem tesz, mint pereskedik. Végre 1873-ban kiegyezik. Békét köt. Az összes pereskedők egyesülnek a “The Atlantic Giant Powder Со.’’-ban. És svéd vezetés mellett létrejön végre az első komoly gyár, amely tényleg jogosult dinamit gyártására. Nyolc év alatt kiépül a világtröszt hálózata. 15 gyár önti ki a világba a Nobel-dinamitot. Alfréd most már elvonultan él Párizsban a Rue Malakoff 59. alatt lévő laboratóriumában. A gyárakkal már nem törődik. Csak a kísérleteinek él. Trösztjének egymással konkurráló gyárai közt ő a békebíró. 1881-ben megpróbálja a lőgyapotot nitroglicerinnel egyesíteni. De hogyan? Egész éjjel álmatlansággal küzdött. Megvágta az ujját. A seb fájt. Nem hagyta nyugodni, kollodiumot tett rá, de az csak tovább fájt. Újra gyötri a kérdés, mi lenne, ha éteralkoholt nitroglicerinnel keverne? Kiugrik az ágyból, átmegy a laboratóriumba. Reggelre feltalálta a robbanó zselatint. A francia kormány földművelésügyi minisztere, Barbe, nagy híve és munkatársa. Kitör a világraszóló Panama-botrány. Barbe és azok barátai, akik valamilyen formában közel álltak a Nobel-művekhez, erős támadásoknak vannak kitéve. Nobel fél, hogy ez a kapcsolat a trösztnek ártalmára lesz. Ezzel egybeesik, hogy a kormány nehezményezi Nobelnek, hogy egyik új szabadalmát, a füstnélküli lőport, Olaszországnak adta el. Kémkedéssel vádolják. Házkutatást tartanak nála. Ez mind annyira elkeseríti, hogy 1891-ben Olaszországba utazik, San Remoba. Megveszi a Rossi-villát, és azt átépítteti. Itt megvalósul másik álma. Olyan laboratóriumot épít, hogy egyenesen a kísérleti teremből híd vezet ki a Földközi tengerre. Ettől kezdve csakis kutatásaival foglalkozik. 355 szabadalmat jelentett be a fizika és kémia majdnem minden ágában. Főleg a zajtalan lövés megoldásával foglalkozik. De ez a fáradozása sikertelen marad. A külső világgal vajmi keveset törődik. De nem lesz keserű, szívtelen ember. Minden tehetséges feltaláló és kutató nála anyagi segítőre talál. 1896-ban betegeskedni kezd, és ettől kezdve teljesen hátat fordít a világnak. Olvasni kezd. Előveszi kedvenc költőjét, ifjúkori bálványát, Shelleyt. Az ő mintájára, alig 18 éves korában írt egy balladát. Cenci Beatrix tragédiáját. Most ebből a költeményből svédül ír egy prózai elbeszélést. A nagy francia és angol költők tanulmányozásába merül. Az idő eljár. A régi, ambiciózus kísérletező fiatalember feje fehér lett, mint az alpesi hegycsúcsok. Már nem álmodozik, hanem gondolkodik. Valószínű, hogy a fiatal Nobel nem látta a nagy és világraszóló találmányának gyakorlati következményeit, ő a lőporral és a dinamittal építeni akart. Sokat élt, dolgozott és látta a világot a későbbi vegyész és organizátor. Aztán elfáradva, kiábrándulva a pénzből, az élet hangos sikereiből, a még nem nagyon öreg, 63 éves Nobel elfordítja a fejét a világtól. Fáradt, csalódott arccal néz ki szobája ablakából, és feleszmél, de azért a jövő emberében hívő lélekkel nézi az idő megállíthatatlan múlását. Gondolkozott. Elővette ifjúkorának gondolatait? Ez titok. De valamit láthatott a világban, az életben, a politikában. Meg kellett, hogy érlelődjön, hogy kialakuljon benne egy világkép, egy hitvallás, mert csak ez írathatta alá azt a végrendeletet, mely vagyonának oly tetemes részét, amely megfelel 180 ezer svéd korona ötszörösének, a létesítendő Nobel-alapra testálta. Ez alapnak célja az emberi együttműködés és béke. A betegségekkel harcoló orvostudomány és élettan, a kultúrát és az ember magasabbra törését elősegítő fizika és kémia, az emberi lelket nemesítő legmagasabb művészet, az eszmei irodalom támogatása és ezeken belül az emberiség megbékélése terén állomást, vívmányt jelentő eredmények dijakkal való jutalmazása. A puskaport nem tekintette tudományos vagy technikai haladásnak, hanem a saját élete és az emberiség egyik legtragikusabb eltévelyedésének. A sanremói remete az utolsó évek alatt végigolvasta a világtörténelmet. Végignézte a saját élete történetét is. Vezekelni akart a sok bűnért, amit elkövetett az ember. Utat mutatott, megmutatta az egyetlen utat, amely a biblia útja és amelyen haladni kell. Itt jegyezzük meg, hogy két magyar is van, aki Nobel-dijat nyert: Szentgyörgyi Albert, 1937-ben az élettani és Hevessy György, aki 1943-ban a vegyészeti dijat érdemelte ki. Ezeken kívül még három magyarszármazású Nobel-dijas van: Zsigmondy RiChárd (1925) vegyészeti, Lénárd Fülöp (1905) fizikai- és Bárány Róbert (1914) orvosi nyertes. Az utóbbi három nem született Magyarországon. Helyszíni közvetítés Indiából. .. 50
