Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
fölzengett az orvos parancsszava, nyugodtan, fölényesen, mint ahogyan biztoskezű sebész végzi az operációt. — Most aludni fog... és álmában felel a kérdéseimre... Megértette? — I...i...gen, — rebbent el a félignyilt ajkak suttogása. —• Ön ismeri Ojtózy kapitányt. Igen, vagy nem? — Igen... — És szereti! A márványarcon vonaglás futott keresztül, az alvó mély lélegzetet vett és a szemek szögleteiből megindult a könnyszivárgás. — Szeretem... suttogta. — Régóta... titkos, nagy szerelemmel. — Titkos, nagy szerelemmel... A négy meglepett ember előtt misztikus erővel bontakozott ki a lélek mélyére rejtett titok. Ojtózy és menyasszonya egymáshoz simulva figyelték a megrázó színjátékot, az asztmás alezredes önfeledten sóhajtozott: — Hihetetlen... hihetetlen... Az orvos csendre intette őket és folytatta: —■ Mióta? —• Két éve már... amikor először bemutatták. — Tudja ezt a kapitány? — Nem... — Akarja, hogy megtudja? — Nem, nem akarom... — Jól van... Az áléit leány vergődött a székben. A kapitány és Ágota egyszerre súgták az orvos felé: — Elég... elég volt... ébressze fel... Az orvos azonnal engedelmeskedett. —• Most szépen elfelejt mindent, amit most beszéltünk... Semmire sem fog emlékezni... — Semmire sem fogok emlékezni. — És csak alszik, könnyű, hajnali álmot lát... virágokat, madár csicsergést... tavasz van és virágzanak az ákácok... A márványarc merevsége elsimult e szavakra, az ajkak körül mosoly játszadozott. A kísérlet végéhez közeledett. — És lassan, mint az üdítő álomból felébred... nos... már ébren is van... nemde... A szemek felnyíltak, a pillantás szétrévedt a szobában. — Hol vagyok... Istenem... Ágota odalépett hozzá, átölelte. — Itt vagy, minálunk, Narcissa... nyugodj meg... A kapitány megszorította a barát kezét. — Köszönöm... III. —■ Valóban különös eset volt, — gyújtottak szivarra másnap a rendelőben Ojtózy és a pszichiáter. — Sejtettem, hogy ez a rejtély megoldása. A leány nervózus, magábazárkózó, a legnagyszerűbb kísérleti tipus, akivel csak találkoztam. Könnyű volt szuggerálni... —• De biztos vagy benne, hogy mindent megold ez a magyarázat? — Kérlek, ezen a területen minden bizonytalan, amit akartál, mindenesetre megcsináltam... —• Dehát mi van Marcus Diodorus Pisoval, a
