Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-05-01 / 5. szám
SZEGÉNY EMBER SZERENCSÉJE Harun-Al-Rasid, az igazságos kalifa szeretett álruhában a nép egyszerű gyermekei közé vegyülni, hogy meghallgassa a szegények panaszait és gyógyítsa az éhezők nyomorúságát. Egyszer beszélgetésbe elegyedett egy szegény vizhordóval, aki keservesen nyögött az élet sok minden terhe alatt. — Miért nem fordulsz a kalifához? — kérdezte tőle. — A kalifa jó és igazságos, azt szeretné, ha minden alattvalójának a fazekában legalább egyszer hetenkint tyúk főne. —• Az én bajomon a kalifa sem tud segíteni! — mondta a vizhordó határozottan. — A kalifa hatalmas! Próbáld meg! — A kalifa szóba se áll velem! — Hát akkor segítek rajtad én, aki csak egyszerű ember vagyok, olyan, mint te. Mi a kívánságod? A vizhordó megvakarta fejét, nem tudta, higyjen-e, nem-e az idegennek? Nagy nehezen mégis kibökte: — Szeretném, ha egyszer az én fazekamban is tyúk főne! —• Ez minden? APÁMÉRT, ANYÁMÉRT.- Parlando. A -pám-ért 3 a-nyám-ért mit nőm cse- le-lced-ném, Tön - gör-nelc a hab-ját ka-lány-nyal lemer-ném. £ Tön - gör fe- ne- ki - bíl gyöngyazö- mö - köt szed - nókt A - pám - nak a anyám- nak gyöngybokré- tát «J köt-nék— Nem olyan könnyű ez. Elsőbben is fazekam sincs. A kalifa adott neki fazekat. Mikor a fazék megvolt, azt mondta a szegény ember: — Most meg nincs bele való tyúkom! A kalifa tyúkot is adott neki. A szegény ember újra megvakarta fejét: —• Végezetül pedig nincs feleségem, aki megfőzze a madarat! A kalifa feleséget is adott neki és a vizhordó nagy hálálkodva vitte haza az aszszonyt, a tyúkot és a fazekat. Harmadnap a kalifa megint találkozott a vizhordóval. — Izlett-e a tyúk? — kérkezte jókedvűen. A vizhordó búsan legyintett: — Mondtam, ugy-e, hogy az én nyavalyámon senki sem tud segíteni! Alig hogy hazamentem, jött a végrehajtó és elvitte a fazekat. Jött a kánya és elvitte a tyúkot. — Szegény ember! — sajnálkozott a kalifa. — De legalább a feleséged megmaradt? A vizhordó arca hirtelen földerült: — Nem. Allahnak hála, jött az ördög és elvitte a feleségemet! 20
