Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-05-01 / 5. szám

ÖTVEN ESZTENDEJE HALT MEG TÜRR TÁBORNOK Budapesten 1908 május 3-án hajnali egy óra­kor meghalt egy magyar ember, aki három ország szabadsághőse volt: Magyarországé, Itáliáé és Angliáé, aki bizalmas politikai ösz­­szeköttetésben és barátságban volt Viktor Emá­­nuellel, Garibaldival, Cavourral, III. Napó­leonnal, aki közelről ismerte Bismarckot, aki francia, olasz, magyar és német lapokban az egész világnak beszélt s akinek a hangját min­dig az egész világ meghallotta. Valóban nem­zetközi tekintély, diplomáciában, politikában, gazdasági és pénzügyi világvállalatokban ve­­zérférfiu, szárazföldek és tengerek hőse, egy budapesti szállodában meghalt Türr István tá­bornok, szabadsághős, Kossuth Lajos és Gari­baldi benső barátja. Életrajzi adatait lexikális rövidséggel a következőképpen foglalhatjuk össze: Türr István olasz királyi altábornagy, a ma­gyar emigráció egyik vezéralakja, szül. Baján 1825 aug. 11., meghalt Budapesten 1908 május 3-án. önként beállott az 52. gyalogezredbe s már hadnagy volt, amikor ezredével együtt 1848-ban az olasz forradalom ellen mozgósítot­ták. Türr 1849 jan. 19-én átszökött a piemon­­tiakhoz, majd az olasz forradalom bukása után részt vett a bádeni felkelésben és ezredessé lépett elő. Ezután Svájcban élt. A krimi há­ború kitörésekor angol szolgálatba lépett. 1855- ben az osztrákok elfogták s haditörvényszék elé állították, azonban Viktoria angol királyné közbenjárására kegyelmet kapott. 1856-ban a cserkeszek oldalán harcolt az oroszok ellen, 1859-ben az olaszok kötelékében az osztrákok ellen, majd Garibaldi oldalán 1860 május 6-án résztvett a narsalai ezer vállalkozásában s ér­demeiért Garibaldi tábornokká s Nápoly kor­mányzójává, majd altábornaggyá nevezte ki. A hadjárat után az olasz kormány átvette szol­gálatába s II. Viktor Emánuel szárnysegéde lett. 1861 szeptember 10-én nőül vette III. Na­poleon unokahugát, Bonaparte Wyse Adél hercegnőt. 1866-ban Belgrádban egy magyar légió felszerelésével foglalkozott. A kiegyezés után amnesztiát kapott s élénk részt vett az or­szág közművelődési és gazdasági életében. Ebben az időben végetér a szabadsághős pá­lyafutása, hogy helyet adjon a nagy békeapos­tolnak. 1867-ben belépett a francia békeegyesü­letbe s mint a nizzai békeliga elnöke, roppant széleskörű agitációt fejt ki a népek és nemze­tek békés szövetségének létrehozása érdekében. Ettől fogva egész életét a világbéke szolgála­tába állítja s a nemzeteknek egymás közt való viszonyát különösen gazdasági összeköttetések­kel iparkodik melegebbé tenni. Nagy érdeme van a francia és olasz nemzet kibékülésében s valósággal első polgára egy nagy európai kon­­federációnak. Ezalatt nekifog világhírű csatornázási és föld­öntöző tervei megvalósításának. Nálunk elnö­ke lesz a Ferenc-csatorna társaságnak, angol tőkepénzeseket szerez, akik vagy tizennyolcmil­lió forinttal főrészvényesei lesznek a vállalat­nak. Egyidejűleg azzal a gondolattal is foglal­kozik, hogy a Dunát hajózható csatornával be­vezeti az Adriai tengerbe, majd engedélyt kér egy Arad városától Hódmezővásárhelyig húzó­dó csatorna előmunkálataira. Miután a Ferenc­­csatorna hálózat kiépült, érintkezésbe lépett Lesseps Ferdinánddal a Panama-csatorna meg­alkotása érdekében. A francia terv ugyan meg­bukott, de az amerikai tőke megvalósította a Panama-csatornát. Türr tábornok ezután 1881- ben engedélyt kapott a Korinthusi-csatorna lé­tesítésére. Türr tábornok magyar mérnökökkel készíttette el a Korinthusi-csatorna tervét és Párizsban harmincmillió frankkal részvénytár­saságot alapított a csatorna megalkotására. A csatorna építését magyar vállalkozók 1882-ben kezdték el és 1893-ban kész volt a nagy mű. Alig kezdődtek meg a Korinthusi-csatorna munkálatai, — Írja Gonda Béla, Türr tábornok életirója -— 1883-ban javaslatot tesz a Balti és a Fekete tengert összekötő vizi útra, kimutat­ván, hogy a két vizi régióba tartozó nagy folyók csatornákkal összeköthetők. Erre vo­natkozó emlékiratát 1892-ben • a párizsi nem­zetközi hajózási kongresszusnak újból előter­jesztette. Hogy ez nem valósulhatott meg, nem az ő lelkességén és kitartásán múlott-Türp István nemcsak közéleti munkásságá­ban, hanem magánéletével is bekapcsolódott a 7

Next

/
Thumbnails
Contents