Kárpát, 1957 (Mutatvány szám)

1957 / Mutatvány szám

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS UTOLJÁRA ÁLDOZTATJA MEG HUNYADI JÁNOST.

(MARTON LAJOS FESTMÉNYE.)

jobb katonáink is le voltak törve. De a legnagyobb csüggedésből is életre keltett bennünket az Ur, mert a városból kiszorítva, cselt vetettek nekünk, hogy kövessük őket a városon kivülre. S bár Hunyadi úr megparancsolta, hogy katonái közül senki se menjen ki a táborból, a mi kereszteseink nem törődve a katonáknak szóló paranccsal (mert ők nem voltak katonák), rátámadtak az ellenségre, és nagy veszélynek tették ki magukat.

Én pedig, Szentségednek legkisebb szolgája, mivel már visszatartani nem tudtam őket, magam is lementem hozzájuk a mezőre, s innen ide-odaszaladva, hívtam — majd bátorítottam, s parancsokat adtam, nehogy az ellenség körülvehesse őket, s az Ur, aki a kevéssel úgy tud megmenteni, mint a sokkal, megadta nekünk a győzelmet s megfutamította a törökök mérhetetlen nagy seregét s a mieink megszerezték az ő ágyúikat, amelyekkel azok az. egész kereszténységet le akarták igázni.

Örvendjen Szentséged az Urban, és énekeljen Neki dicséretet, dicsőséget és tiszteletet, mert csoda dolgot művelt. Sem én, erőtlen haszontalan szolga, sem a szegény és járatlan keresztények nem tudtuk végrevinni ezt a saját erőnkkel, hanem az Isten, a seregek Ura egyedül Neki legyen dicsőség örökön-örökké. Ezt röviden s hamarjában írom, amint fáradtan jövök a csatából. Később részletesebben, fogok írni a történtekről.

Kelt Nándorfehérvárban. Mária Magdolna ünnepén, a nagy győzelem napján (julius 22-én), az Úrnak 1456. évében.

3