Kárpát, 1957 (Mutatvány szám)

1957 / Mutatvány szám

Sándor nagylelkű segítségé­vel a Kárpát Könyvkiadó Vállalat kiadásában ielent meg 366 oldalon Buenos Ai­resben. A kétszinnyomású borítólapot Németh Nándor festőművész rajzolta. Benedek Elek: MAGYAR MESE­­ÉS MONDAVILÁG Gyermekkorunk régi ked­ves mesekönyve a Magyar Cserkészszövetség és a Kár­pát Könyvkiadó Vállalat kia­dásában jelent meg az emi­­grációs magyar gyermekek számára. Nélkülözhetetlen könyv a gyermek nevelésé­nél, mert a régi magyar mon­dák elevenednek meg benne és a magyar ízű mesék. 196 oldalon, ízléses vászonkötés­ben kapható a Kárpát Könyv­kiadó Vállalat könyvosztá­lyán és képviseleteinél. SÓHAJTÁS. Múltadban nincs öröm, Jövődben nincs remény, Hanyatló szép hazám! Miattad vérzem én. Miattad zeng panaszt S örök bút énekem: Sötét felhőd alatt Ez élet gyász nekem. Oly sok küzdés után Örvény s hullám közül Remélni part felé Egy csillag sem derül. Ki szivet alkottál, S belé érzelmeket, Szeretni lángolón Hazát és nemzetet; Kinek hatalma szab Törvényeket, határt! Oh népek istene! Küldj egy reménysugárt. Bajza József. Vasárnapi prédikációjában nyíltan megkérdezi, hogy kinek volt ehhez joga, a nép és a törvényhozás beleegyezése nélkül? Talán egyetlen ember a vármegyében, aki a piszkos áradattal szemben mindig az élővizek forrása felé úszik. Most is, később is, ellenszegül minden rendszerváltozásnak, amely az ősi alapról letér. De egyetlen ember Magyarországon is, akit a Károlyi-forra­dalom is, Kun Béla is, a nyilasok is és a második moszkovita helytartó Rákosi is letartóztat. 1956. októberében a nemzeti fel­kelés szabadítja ki. Pár nap múlva egy újfajta börtön vár rá, az ötödik. Egyik követség épületében bezárva, kívülről Moszkva tankjai és pribékjei őrzik, lesik. 1919-ben Károlyi Mihályéknak szegül ellen. Ekkor béke kel­lett, mégha az ördög is hozza. A sajtó azt harsonázta, hogy a béke és boldogság kulcsa Károlyinál van. Az antant embere: a vesztes háború egyetlen győztese. Lábainál az ország. Hogy ezen ne múljék, mindenki esküt is tesz neki. Az egerszegi hittanár nem. Ez a hős és aszkéta pap mindig meglátja a szakadékot, amely felé a nemzetet viszik, és a szakadék szélére áll — élő tilalomfaként. Sohasem másokat, mindig önmagát áldozza fel. Azt sem mérlegeli: célt ér-e? De annak kell kiállania, akinél a hit: élet és cselekedet. A .Károlyi-Berinkey-kormiány letartóztatja Szurmay tábor­nokot, Szterényit és Mikes János szombathelyi püspököt. A zalai kormánybiztos, dr. Briglevics Károly, a miniszteri jóváhagyást várja —• Mindszenty letartóztatásához. A prédikációi annyira kihangsúlyozzák a múlt tiszteletét, hogy súlyos Ítéletek voltak a haza és közerkölcs bomlasztóival szemben. A kormánybiztos válaszul népgyülést tartott a piactéren, szemben a templommal és a plébániával. Ő maga beszélt, és fel­emelt ököllel fenyegetett a templom felé: —• Vigyázzatok hecckáplánok, mert a népharag és a népkor­mány kérlelhetetlenül lesújt azokra, akik felkelést szítanak ellene! Az öklök nem félemlítették meg. Még szorgalmasabban járt a gazdakörbe, legényegyletbe, beszélt paptársaival, vidékkel, s megállapította, hogy párszáz marxistán kívül nincs talaja a kor­mánynak. Csak a sajtó szédítése támogatta. Összeszedte a sajtóra vo­natkozó jegyzeteit, hogy kiadja figyelmeztetésül. A kézirat első iveivel a nyomdászok szaladtak a főispánhoz. Megírta, hogy a katolikus sajtóvállalat induló és megvásárolt lapját, a Déli Hír­lapot, fegyveres matrózokkal elkommunizálták, hogy Pogány elvtárs feldúlja fegyvereseivel az Uj Nemzedék, Uj Lap, a Szív, Magyar Kultúra, katolikus lapok szerkesztőségeit. —• Meg kell állítani ezt az őrületet! — s amint meghallotta, hogy Mikest letartóztatták, nem töpreng. Felhívja Szombathelyt, felderíti, hogy melyik vonattal, merre szállítják püspökét. Össze­toborozza hű legényeit, és az egyik őrháznál megállítja, és meg­támadja a vonatot, hogy kiszabadítsa Mikest. Letartóztatják, a budapesti gyüjtőfogházba viszik, majd ami­kor kitör a proletárdiktatúra, ez ügyének letárgyalására az ille­tékes szombathelyi nép törvényszékhez szállíttatja át. Ez volt a szerencséje. így kerülte el Szamuellyt, a főhóhért, aki akasztóvonatával Zalát is felkereste és Nagybakónak kisgaz­dái közül sokat felköttetett. Ügyének főtárgyalását vádlott-társai előkerítéséig elnapolták. így menekült meg a biztos haláltól. Augusztus 3-án a győztes ellenforradalom kinyitotta börtöne ajtaját. Az egész Zalaegerszeg nagy boldogsággal fogadta a hős hit­tanárt. Az első vasárnapi prédikációjában elmondotta, mit látott, hol volt: —• Börtönből jöttem, láttam a parlament mennyezetig vérrel befrecskendezett pincéit, a vízvezeték csöveire akasztottakat, hallottam a teherautók motorjainak berregtetését a halálpincék előtt, hogy a megkinzottak segélykiáltásait ne hallják künn. Megnéztem testvéreimet a cellában, akiket a kínzóik szakkifeje­zései szerint “félangolosra” és “egészangolosra” vertek. Hallot­tam uj szótárukat: “gajdeszbe küldeni”, “hidegre tenni”, “haza­­küldeni”, “fa alá állítani”, stb. Benézett börtönömbe Szamuelly, aki kézlegyintéssel intézett el húsz-harminc magyart. Láttam Korvin-Klein Ottót, a púpos gnórnot, aki éjjel a Lánchídon lövette agyon és a Dunába szórta áldozatait. A vörös börtön kapuja a vörös pokolnak, amelyen át belátni a Szovjetbe. Most még a saját népüket gyúrják át ezekkel a fegyverekkel, kínzásokkal, gyilokkal, akasztófával, géppuskával. De meglátjátok, eljön az idő, amikor felrobbantják a világot, és •megkinozzák ezekkel az eszközökkel. Véres utópiát építenek a keresztény kultúra romjain. Az én szavam gyenge: Nyugat nem hallja meg. Talán meg-14

Next

/
Thumbnails
Contents