Kárpát, 1957 (Mutatvány szám)

1957 / Mutatvány szám

Sándor nagylelkű segítségével a Kárpát Könyvkiadó Vállalat kiadásában ielent meg 366 oldalon Buenos Airesben. A kétszinnyomású borítólapot Németh Nándor festőművész rajzolta.

Benedek Elek:

MAGYAR MESEÉS MONDAVILÁG

Gyermekkorunk régi kedves mesekönyve a Magyar Cserkészszövetség és a Kárpát Könyvkiadó Vállalat kiadásában jelent meg az emigrációs magyar gyermekek számára. Nélkülözhetetlen könyv a gyermek nevelésénél, mert a régi magyar mondák elevenednek meg benne és a magyar ízű mesék. 196 oldalon, ízléses vászonkötésben kapható a Kárpát Könyvkiadó Vállalat könyvosztályán és képviseleteinél.

SÓHAJTÁS.

Múltadban nincs öröm, Jövődben nincs remény, Hanyatló szép hazám! Miattad vérzem én.

Miattad zeng panaszt S örök bút énekem:

Sötét felhőd alatt Ez élet gyász nekem.

Oly sok küzdés után Örvény s hullám közül Remélni part felé Egy csillag sem derül.

Ki szivet alkottál,

S belé érzelmeket, Szeretni lángolón Hazát és nemzetet;

Kinek hatalma szab Törvényeket, határt!

Oh népek istene!

Küldj egy reménysugárt.

Bajza József.

Vasárnapi prédikációjában nyíltan megkérdezi, hogy kinek volt ehhez joga, a nép és a törvényhozás beleegyezése nélkül?

Talán egyetlen ember a vármegyében, aki a piszkos áradattal szemben mindig az élővizek forrása felé úszik. Most is, később is, ellenszegül minden rendszerváltozásnak, amely az ősi alapról letér.

De egyetlen ember Magyarországon is, akit a Károlyi-forradalom is, Kun Béla is, a nyilasok is és a második moszkovita helytartó Rákosi is letartóztat. 1956. októberében a nemzeti felkelés szabadítja ki. Pár nap múlva egy újfajta börtön vár rá, az ötödik. Egyik követség épületében bezárva, kívülről Moszkva tankjai és pribékjei őrzik, lesik.

1919-ben Károlyi Mihályéknak szegül ellen. Ekkor béke kellett, mégha az ördög is hozza. A sajtó azt harsonázta, hogy a béke és boldogság kulcsa Károlyinál van. Az antant embere: a vesztes háború egyetlen győztese. Lábainál az ország. Hogy ezen ne múljék, mindenki esküt is tesz neki. Az egerszegi hittanár nem. Ez a hős és aszkéta pap mindig meglátja a szakadékot, amely felé a nemzetet viszik, és a szakadék szélére áll — élő tilalomfaként. Sohasem másokat, mindig önmagát áldozza fel. Azt sem mérlegeli: célt ér-e?

De annak kell kiállania, akinél a hit: élet és cselekedet.

A .Károlyi-Berinkey-kormiány letartóztatja Szurmay tábornokot, Szterényit és Mikes János szombathelyi püspököt. A zalai kormánybiztos, dr. Briglevics Károly, a miniszteri jóváhagyást várja —• Mindszenty letartóztatásához. A prédikációi annyira kihangsúlyozzák a múlt tiszteletét, hogy súlyos Ítéletek voltak a haza és közerkölcs bomlasztóival szemben.

A kormánybiztos válaszul népgyülést tartott a piactéren, szemben a templommal és a plébániával. Ő maga beszélt, és felemelt ököllel fenyegetett a templom felé:

—• Vigyázzatok hecckáplánok, mert a népharag és a népkormány kérlelhetetlenül lesújt azokra, akik felkelést szítanak ellene!

Az öklök nem félemlítették meg. Még szorgalmasabban járt a gazdakörbe, legényegyletbe, beszélt paptársaival, vidékkel, s megállapította, hogy párszáz marxistán kívül nincs talaja a kormánynak.

Csak a sajtó szédítése támogatta. Összeszedte a sajtóra vonatkozó jegyzeteit, hogy kiadja figyelmeztetésül. A kézirat első iveivel a nyomdászok szaladtak a főispánhoz. Megírta, hogy a katolikus sajtóvállalat induló és megvásárolt lapját, a Déli Hírlapot, fegyveres matrózokkal elkommunizálták, hogy Pogány elvtárs feldúlja fegyvereseivel az Uj Nemzedék, Uj Lap, a Szív, Magyar Kultúra, katolikus lapok szerkesztőségeit.

—• Meg kell állítani ezt az őrületet! — s amint meghallotta, hogy Mikest letartóztatták, nem töpreng. Felhívja Szombathelyt, felderíti, hogy melyik vonattal, merre szállítják püspökét. Összetoborozza hű legényeit, és az egyik őrháznál megállítja, és megtámadja a vonatot, hogy kiszabadítsa Mikest.

Letartóztatják, a budapesti gyüjtőfogházba viszik, majd amikor kitör a proletárdiktatúra, ez ügyének letárgyalására az illetékes szombathelyi nép törvényszékhez szállíttatja át.

Ez volt a szerencséje. így kerülte el Szamuellyt, a főhóhért, aki akasztóvonatával Zalát is felkereste és Nagybakónak kisgazdái közül sokat felköttetett. Ügyének főtárgyalását vádlott-társai előkerítéséig elnapolták. így menekült meg a biztos haláltól. Augusztus 3-án a győztes ellenforradalom kinyitotta börtöne ajtaját.

Az egész Zalaegerszeg nagy boldogsággal fogadta a hős hittanárt.

Az első vasárnapi prédikációjában elmondotta, mit látott, hol volt:

—• Börtönből jöttem, láttam a parlament mennyezetig vérrel befrecskendezett pincéit, a vízvezeték csöveire akasztottakat, hallottam a teherautók motorjainak berregtetését a halálpincék előtt, hogy a megkinzottak segélykiáltásait ne hallják künn. Megnéztem testvéreimet a cellában, akiket a kínzóik szakkifejezései szerint “félangolosra” és “egészangolosra” vertek. Hallottam uj szótárukat: “gajdeszbe küldeni”, “hidegre tenni”, “hazaküldeni”, “fa alá állítani”, stb.

Benézett börtönömbe Szamuelly, aki kézlegyintéssel intézett el húsz-harminc magyart. Láttam Korvin-Klein Ottót, a púpos gnórnot, aki éjjel a Lánchídon lövette agyon és a Dunába szórta áldozatait.

A vörös börtön kapuja a vörös pokolnak, amelyen át belátni a Szovjetbe. Most még a saját népüket gyúrják át ezekkel a fegyverekkel, kínzásokkal, gyilokkal, akasztófával, géppuskával. De meglátjátok, eljön az idő, amikor felrobbantják a világot, és •megkinozzák ezekkel az eszközökkel. Véres utópiát építenek a keresztény kultúra romjain.

Az én szavam gyenge: Nyugat nem hallja meg. Talán meg-14