Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-20
oldal | 11 2017. november 20. az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága és 20 éves lett az MTA külhoni magy ar tudományosságot támogató Domusprogramja. Munkája elismerésével vonult nyugdíjba bizottságunk titkára, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának vezet ő je, Tarnóczy Mariann . Helyét Morvai Tünde vette át, akinek feladatai ellátásához sok sikert kívánok … ” foglamaz bevezetőjében Kocsis Károly akadémikus, a Bizottság elnöke ( http://mta.hu/ ) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 2 Magyar modell „ Azt mondta egy igazmondásáról ismert magyar úr Brüsszelben, hogy van nekünk saját modellünk, ami bevált, és nem akarjuk lecserélni. Éppen akkor mondta ezt, amikor egy közvéleménykutatásból kiderült, hogy nagyjából 25 százaléknyival többen szeretnének kormányváltást, min t ahányan az Orbánkormány maradását óhajtják, de mint egy korábbi politikus kollégája jó tizenöt éve találóan megjegyezte, nem a közvéleménykutatásokat, hanem a választást kell megnyerni. Az úgynevezett magyar modell a fentebb idézett forrás szerint a te ljes foglalkoztatottságból, a bevándorlás elutasításából és a rugalmas munkaer ő piaci szabályozásból áll. Hogy ez a kétségkívül létez ő konstrukció mennyiben vált be, ahhoz szeretnénk most alulnézetb ő l néhány kommentárt f ű zni … ” Hargitai Miklós ( http://nepszava.hu/ ) Elszakadási fantáziák „ Sokan meglep ő dtek, amikor az utóbbi években a nemzetállamok egy része, ugyan nagyon különböz ő f ormákban, de bomlani kezdett. 1945 után Európában az állam olyan stabilnak t ű nt, s mintha most mindennek vége szakadt volna. Pedig a nemzetállam viszonylag kés ő i termék, a 18. vagy esetenként csak a 19. században állt össze. Esetenként gyarmatbirodalmak is épültek köré. A gyarmatok elvben leolvadtak, kiválásukat, függetlenségük kikiáltását a progresszív világ üdvözölte, kikerülhetetlennek tartotta. De hát melyik pillanattól kezdve vált egy birodalom valamely része olyan gyarmattá, amelynek "jár" a független ség, és hol vannak azok a területek, amelyeket már korán bekapcsoltak az impériumba, és valamilyen szempontból azóta "bels ő " területeknek számítanak, s amelyek most automatikusan - az ottani nemzeti elitek felfogása szerint, csak úgy “simán”, heves viták, identitások újraszabása nélkül - nem szakadhatnak el. Ugyan ma már akár gyarmatinak is nevezhet ő technikákkal olvasztották be ő ket, de az anyaországok társadalmainak talán többsége szemében most már nem illeti meg ő ket a kiválás joga, vagy a radikális auto nómia. Nemzeti törzsterületnek számítanak, lakosságuknak ebb ő l következ ő en nincs olyan elszakadási joga, mint egy (egykori) gyarmatnak egy másik kontinensen. Úgy t ű nik, a másság szabadságához egy tenger közbeékel ő dése is szükséges. De létezhetneke itt általános szabályok, vagy mindenkinek külön kell valamit kialkudnia magának? Úgy, ahogy tulajdonképpen most történik? Egy spanyol diplomata szerint, ha a Francorendszer végén lennénk és a katalánok úgy, ahogy most, menni akarnának, minden rendben lenne. E gy nemdemokráciából jogszer ű , ha kerekperec távozni fogsz. De mert a spanyol demokráciának ezt követ ő en már megvan a saját története, s abban különösebb háborgás nélkül a katalánok is részt vettek, a közös demokratikus történelem már kötelez. Maradniuk k ellene. A skótok mozgástere jogilag, történelmileg más. London meggy ő zéssel, államigazgatási fogásokkal, de nem katonai rend ő rséggel akarja ő ket bent tartani. Ez ilyen egyszer ű lenne? … ” Tamás Pál ( http://nepszava.hu/ ) Kant fát gy ű jt télire „ A magyar modell m ű ködik, és mi, magyarok nem akarjuk lecserélni – vágta a csúcstalálkozó arcába pénteken Orbán Viktor kormányf ő az Európai Unió szociális 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját