Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-17
oldal | 18 2017. november 17. áhítozó ellenlábasai is farkasként ugranak neki és megpróbálják széttépni. És most furcsát fogok mondani: remélem, nem sikerül nekik … ” Finta Márk ( http://ujszo.com/ ) A filozófia iránti érdekl ő dés Márkus György és a „ posztmetafizikai kor ” Nemrég megjelent vaskos könyvének egy markáns helyén Márkus György így fogalmaz: „ Posztmetafizikai korban élünk, a metafizikának vége, talán már a metafizika utáni korban járunk. Lehet persze, hogy ez a viszonylag széles kör ű egyetértés abból fakad, hogy a megfogalmazás filozófiai belügyet érint, a filozofálás pedig manapság nem örvend túl nagy népszer ű ségnek .” (Kultúra, tudomány, társadalom, Atlantisz, 2017, 137.) Ha jól értem, a második mondat csak annyit mond, hogy ezt (már mint, hogy milyen korban élünk) szokás ráhagyni a filozófusokra. De a legfontosabb számunkra most az utolsó fél mondat, amely a filozófia iránti érdekl ő dés hanyatlását konstatálja. Az idézet nagy valószín ű séggel 1989 – 90b ő l származik; nagyjából ugyanebben az id ő ben HansGeorg Gadamer a nagy budapesti Heideggerkonferencia résztvev ő it egészen más szellemben köszöntötte: „ A téma, amely minket itt egybef ű z – persze a filozófia. Nem értékelhetjük eléggé nagyra a filozófiai gondolatok mozgásának jelent ő ségét, e gondolatok aktualitását a mai világban, ahol a falak mindenfel ő l led ő lnek. Épp önök, akik itt Magyarországon legújabb kori történelmünk oly drámai óráit élték át, [...] tudják: a gondolkodás és a gondolati szabadság [...] mit is jelent az emberiség számára . ” (Utak és tévutak, Atlantisz, 1991, 19.) Nem azt akarom kérdezni, hogy kinek volt igaza, hanem, hogy kinek lett igaza (jó huszonöt évvel kés ő bb) … ( http://www.es.hu/ ) Göncz Árpád „ Göncz nemcsak a népi emlékezetben volt a legjobb elnök – különösen els ő terminusában – ; hiába volt utódai közül az egyik kiváló jogász, a másik nagy tudós. (A svihákról és a „pártkatonáról” ne beszéljünk, de hát ő k már nem is tartoznak a III. köztársaság t ö rténetéhez.) Az egyik, ami szeretetre méltóvá tette, civil téblábolása volt a nagy stallumban. A bokafixes zokni, a test ő ri kísérettel való szemétlevitel az óbudai monstrumlakóházban, amíg még nem kellett rezid enciára költöznie, vagy szigligeti nyári mag á nlátogatása, ahol találkoztunk, és ő részben gyerekes örömmel, részben magát kívülr ő l néz ő hüledez ő göcögéssel mutogatta a nagy elnöki autót: mindez, és sok minden más a modorosság, a merevség hiánya miatt volt olyan rokonszenves … ” Radnóti Sándor ( http://www.es.hu/ ) Az elhallgatás gyakorlata Interjú Simo Muir finn kultúrtörténésszel Jelenleg a Leedsi Egyetem munkatársa, ahol a Performing the Jewish Archive kutatócsoport tagja. A kutatás olyan el ő adóm ű vészeti alkotásokat tár fel és rekonstruál, amelyek a második világháború alatt vagy közvetlenül utána készültek, és az üldöztetésbe n él ő zsidóság tapasztalatait örökítik meg. Délafrikai, cseh és finn dokumentumokat is feldolgoztak már. Muir korábban a Helsinki Egyetem munkatársa volt, és éveken át foglalkozott a finn zsidóság történetével, azzal, hogyan alakult sorsuk a második világ hábor úban … ( http://www.es.hu/ ) Könyvsarok Az európai eszme lett Németország államvallása Berlin uralkodik A németek „több Európát” retorikája azt jelenti, hogy Berlin a saját képére akarja formálni Európát – állítja Paul Lever új könyvében. Most, hogy Anglia kilép az Európai Unióból, már semmi sem áll annak az útjában, hogy Németország váljon Európa domináns hatalmává. Berlin már nemcsak az EU gazdaságpolitikáját, hanem a külpolitikáját is egyre inkább meghatározza. Azt, hogy az EU hogyan viszonyuljon például
