Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-17
oldal | 19 2017. november 17. Oroszországhoz és Törökországhoz, Berlinben fogják eldönteni. Az Egyesült Államoknak – csakúgy, mint Kínának, Indiának vagy Brazíliának – els ő sorban Németországgal és nem a brüsszeli vezetéssel kell majd tárgyalnia. A köze lmúltban Európát sújtó krízishelyzetekben – a görög válság, az ukrán – orosz feszültség, a tömeges bevándorlás – Németország szállította a megoldásokat (jókat és rosszakat). Londonnak is els ő sorban Berlinnel kell megküzdenie a Brexittárgyalások során – muta t rá Paul Lever , NagyBritannia korábbi német nagykövete, Berlin Rules – Europe and the German Way (Berlin uralkodik – Európa és a német irány) cím ű könyvében ( http://www.hetek.hu/ ) Cikkek Magyarország történetér ő l írt ismeretterjeszt ő könyvet Romsics Ignác Budapest, 2017. november 17., péntek (MTI) - Magyarország története címmel jelent meg Romsics Ignác Széchenyidíjas történész új ismeretterjeszt ő munkája, amely a tudomány eredményeire támaszkodva szisztemat ikusan és olvasmányos stílusban tekinti át a magyarok történetét a kezdetekt ő l napjainkig. A szerz ő az MTInek elmondta: a kötet megírásának fontos oka volt a személyes kíváncsisága mellett, hogy az elmúlt 1020 évben számos megalapozatlan, tényszer ű e n nem igaz álláspont jelent meg a magyar történelem különböz ő id ő szakairól és személyeir ő l. "Azt gondoltam, hogy mindezzel szemben nem felesleges olyan munkát írni, amely az általam fontosnak tartott kritériumoknak jobban megfelel, a tényszer ű ségnek, a távolságtartásnak és a higgadtságnak. Vagyis annak, hogy Horthy Miklós éppúgy húsvér ember volt, mint Kádár János, vagy mindenki más és egyiküket sem lehet angyalként vagy ördögként ábrázolni, ahogyan ezt az emlékezetpolitika, nem beszélve a manipulátoro król, teszi id ő nként" - fogalmazott. Hozzáf ű zte: hisz a tudományos ismeretterjesztésben és Magyarországon sokan vannak még olyanok, akik "nem az egyoldalú, szubjektív elfogult vagdalkozásra fogékonyak, hanem a higgadt és tényszer ű tárgyalásmódra". A Ma gyarország teljes történetét átfogóan bemutató munkáknak jelent ő s hagyománya van a hazai történetírásban, Romsics Ignác szerkesztésében is megjelent egy els ő sorban történelem szakos egyetemistáknak és tanároknak szóló összefoglaló kézikönyv 2007ben az Aka démiai Kiadónál. Szemben a korábban született hasonló lépték ű összefoglalásokkal, amelyek közül a 19. századi Horváth Mihály a magyar nép szabadság iránti vágyának kiteljesülésére f ű zte fel Magyarország történetét, a Szekf ű Gyula és Hóman Bálint nevével fé mjelzett monográfiasorozat a magyarság szellemtörténetét helyezte el ő térbe, míg az 1960as években a Molnár Erikféle kétkötetes Magyarország története az osztályharcban látta a magyar történelem f ő szervez ő elvét, Romsics Ignác a nyugati minták követését v álasztotta vezérfonalnak a Kossuth Kiadónál most megjelent kötetében. A 20. századi magyar történelem jeles kutatójaként számon tartott történész úgy látja: a kereszténység felvétele óta a nyugati minták követésének sikeres és kevésbé sikeres korszakai váltakoznak a magyar történelemben. "Minden uralkodónk, politiku sunk és államvezet ő nk a fejlett Nyugatot próbálta követni. Ennek egyik legszebb példája Bethlen Gábor, aki törökösen öltözködött, a fejét leborotválta és adó fizetett a Portának a többi erdélyi fejedelemmel együtt, de a fiatalokat, akiknek ösztöndíjat adot t, soha nem Konstantinápolyba küldte, hanem mindig németalföldi, német, angol vagy északitáliai egyetemekre" - fogalmazott. Hozzátette: más módon, de a 20. században "nyugatos politikus" volt Bethlen István és Károlyi Mihály is. A történész szerint a mintakövetés ellenére Magyarország soha nem érte utol a Nyugatot, és valószín ű leg soha nem is fogja. Mint fogalmazott, talán Mátyás király, Mária Terézia vagy a dualizmus korában állt Magyarország legközelebb a fejlett Nyugathoz, bár még az utóbbi korszakb an is a magyar egy f ő re jutó nemzeti jövedelem mindössze az angol 40, a német és a francia 50, az olasz 80 százalékát érte el. A 20. században viszont inkább sikertelen felzárkózási periódusok követték egymást. "A Horthykorszakban szinten maradtunk, a Kádárkorszakban csökkent az egy f ő re jutó nemzeti jövedelem a fejlett centrumokhoz képest és a rendszerváltozás óta eltelt közel 30 évben is egyhelyben topogás figyelhet ő meg ebb ő l a szempontból " - jegyezte meg Romsics Ignác, aki hangsúlyozta: egy orsz ág lehet ő ségeit alapvet ő en meghatározza földrajzi helyzete és kiaknázható nyersanyagbázisa. Ugyanakkor fontos tényez ő a tudást ő ke és a munkakultúra is, amelyeket hozzáért ő politikával lehet úgy alakítani, hogy segítse a közelítést a Nyugathoz. v v i i s s s s z z a a
