Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-09
oldal | 13 2017. október 9. elemi keresztény kötelességünk támogatni a bajbajutottakat, ugyanakkor rendkívüli bölcsességre és fegyelemre van szükség ah hoz, hogy jól tudjunk segíteni … ( https://mno.hu/ ) Ukrajna katalánjai „ Az ismert ukrán publicista, Vit alij Portnikov ezeket a sorokat írta a katalán elszakadás lázában: „Természetes, hogy együttérzek a katalánokkal. Ugyanúgy kiállok a skótok, a tatárok, a csecsenek, a korzikaiak és a kurdok mellett, ha ezekben a régiókban a t ö bbség a függetlenség mellett szavaz. Aljas képmutató, aki küzd a saját népe szabadságáért, ám elutasítja másoknak ezt a jogát. Sokan vannak ilyenek Ukrajnában, ám én nem leszek egy közülük!” Mindez egyértelm ű – de az általa emlegetett természetességgel találták meg a párhuzamot az Ibé riaifélszigeten történtekkel a Donbasz szeparatistái is. A doneckiek közül sokan érzik Ukrajna katalánjainak magukat, és Barcelona példája alapján formálnak jogot az önrendelkezésre. Lámlám, Katalónia referendumot akart, szavazott is. Madridnak ez ugyanú gy nem tetszik, mint Kijevnek a Donbasz önállósulása. Durv á n fel is lépett – mégsem rontott rá hadsereggel Barcelonára, és nem nevezte terroristáknak a katalánokat … ” Stier Gábor ( https://mno.hu/ ) Szájba verve „ Jellegzetes kép 2017b ő l a magát a kisebbségi jogok biztosítása szempontjából példaérték ű nek hirdet ő Romániából: a román képvisel ő k dörg ő tapssal reagálnak arra, hogy az illetékes parlamenti bizottságok elutasították a kisebbségek hivatali anyanyelvhasználatát könnyíteni hivatott törvénymódosítást. Hogy aztán ebb ő l egyenesen következ ő en a képvisel ő ház is elsöpr ő többséggel mondjon nemet a j avaslatra. Pedig az RMDSZ által kidolgozott javaslat igazából egyetlen románnak sem okozott volna semmilyen kárt sem, hiszen csupán annyiról szólt, hogy a jelenlegi szabályozás helyett, miszerint egy településen egy kisebbségi közösség számarányának el kel l érnie a lakosság 20 százalékát ahhoz, hogy a közigazgatásban az anyanyelvét használja, a küszöbértéket leszállítanák 10 százalékra. Aztán, miután az elvileg parlamenti szövetséges vezet ő kormánypárt elnöke megjegyezte, hogy a 10 százalék túl sok, kiegyez tek volna 15 százalékban is … ” Balogh Levente ( https://kronika.ro/ ) „ Ideje elszakadnom Sztálintól ...” Beszélgetés Kun Miklós történésszel, Szovjetuniókutatóval Kun Miklós Széchenyi díjas történész, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora egyike a legismertebb magyar Oroszországkutatóknak. 1946. július 11én Kasinban, a sztálini Szovjetunióban született, gyermekkorát erdélyi – nagyenyedi származású – nagyanyja, Gál Irén zongoratanár közelségében töltötte. 1959 után családjával visszatér Magyarországra, majd 1964t ő l beiratkozott az ELTE történelemorosz szakára. Bár korai kutatásai a 19. századra fókuszáltak, figyelme hamar Oroszország, majd a Szovjetunió felé fordult. Számos alkalommal kutatott szovjet levéltárakban, több kötete foglalkozik Sztálinnal , Leninnel , Bakunyinnal és a prágai tavasszal is. Utóbbi években a Gulágjelenséget kutatja. Kun Miklós több ismeretterjeszt ő dokumentumfilmben is szerepelt, nevéhez köthet ő többek között A rejtélyes XX. század cím ű történelmi sorozat, amely a határon túl, így Erdélyben is nagy népszer ű ségnek örvendett. Kolozsvári el ő adása A titkos szovjet történet címmel e ddig közöletlen levéltári forrásokra alapozva járta körül a sztálini rendszer és a Gulág jelenség néhány máig rejtélyes aspektusát. Teltházas el ő adása el ő tt (amelyr ő l a Szabadság szeptember 30i lapszámában közölt részletes beszámolót, – szerk. megj.) a tö rténésszel beszélgettem életútjáról és tudományos munkáss á gának f ő bb ál lomásairól … ( http://szabadsag.ro ) Jog, katyvasz, Soros „ A katalán népszavazás újabb lakmuszpapír. Látványosan kimutatja a nemzetközi jog minden ellentmondását. Spanyolország nemzetközileg elismert jogállam. A nemzetközi jog a népek önrendelkezési jogán alapul. Csakhogy ezt a jogot Európa és a
