Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-09
oldal | 10 2017. október 9. T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Szigma – a holnap világa Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió és az MTA közös tudományosismeretterjeszt ő m ű sora. A félórás, többször ismételt m ű sor célja, hogy a hallgatók els ő kézb ő l kapjanak tájékoztatást a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézethálózatának eredményeir ő l … 2016. szeptember 13án az InfoRádió és a Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációs F ő osztályának együttm ű ködésében elindult a Szigma – a holnap világa cím ű tudományosismeretterjeszt ő m ű sor. A hallgatók els ő kézb ő l kapnak tájékoztatást azok ról a legfrissebb kutatási eredményekr ő l, felfedezésekr ő l és fejlesztésekr ő l, amelyek ma vagy holnap megváltoztathatják az életünket és mindazt, amit a világról gondolunk. Lovász László , az MTA elnöke a m ű sor indulásakor elmondta: a tudomány egyre nagyobb hatással van mindennapi életünkre, ugyanakkor az átlagember egyre kevésbé érti a tudományos kutatásokat, folyamatokat … ( http://mta.hu/ ) A technológiai fejl ő dés volt az RMKT vándorgy ű lésének f ő témája Az elmúlt 25 év megváltoztatta a világot, ezt a változást hívják 4. ipari forradalom nak – többek között ez állt az RMKT 16. vándorgy ű lésének középpontjában, az el ő adók pedig egyetértettek abban, hogy ennek a folyamatnak vesztesei és nyertesei egyaránt lesznek, így a közös cél a nyertes oldalára állni. A világ az elmúlt 20 évben szinte ész revétlenül óriásit változott, a számítógépek kapacitása a sokszorosára n ő tt, a világhálót ma már emberek tömegei használják, a jöv ő gazdasági fejl ő dése elképzelhetetlen a mesterséges intelligencia nélkül – hangzott el a többek közt a Romániai Magyar Közgaz dász Társaság hétvégén megtartott 16. Vándorgy ű lésén ( https://kronika.ro/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Szeparatizmus Európában: Barcelona a nyitány? Autonómiatörekvések a katalán események el ő tt és után Egyel ő re beláthatatlanok a következményei az er ő szakos rend ő ri fellépéssel akadályozott katalán függetlenségi népszavazásnak. Európában több helyen is e r ő södik a szeparatizmus … Az európai rend máig alapvet ő en a második világháború után kialakult határokon nyugszik, még úgy is, hogy felbomlott a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia, hiszen ezekben az esetekben a bels ő határok váltak automatikusan a küls ő kké. Ezen még az sem változtatott, hogy Oroszország a Krím annektálásával, Grúzia egyes részeinek megszállva tartásával, a KeletUkrajnában zajló konfliktussal láthatóan fittyet hány az elvekre, mivel a világ – egyel ő re legalábbis – nem ismeri el ezeket a „ ter ületszerzéseket ”. A tragikus jugoszláv háborúk is úgy zárultak végül, hogy Bosznia és Horvátország határai megmaradtak. Koszovó kiszakadása Szerbiából volt az els ő , ami ezen a status quón rést ütött, de akkor még mindenki joggal gondolhatta, hogy a békés é s prosperáló Európai Unióban ilyen pr oblémákkal nem kell szembenézni … ( https://mno.hu/ ) Újabb választás, am i Orbánéknak nem sok jót ígér Ahogy a tavaszi hollandiai parlamenti és franciaországi elnökválasztás, illetve az ő sz eleji németországi parlamenti szavazás nem eredményezte a nacionalista politika el ő retörését Európában, úgy az októberi osztrák választásoktól sem várható ez. Ugyanakkor azért lehet némi változás. Jörg Haider , a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) legendás vezet ő je sokat lamentált azon, hogy Ausztriának a hetvenes évek óta n em volt igazi külpolitikája - kezdi az osztrák választások utáni
