Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-07
oldal | 20 2017. október 7. következő Katalónia? Bár az elmúlt években lecsendesültek a székelyföldi autonómiát követelő hangok, mégis ott van Romániában két és fél egymással szomszédos megye, ahol a magyar anyanyelvűek vannak többségben. Hargita megye 83 százaléka magyar anyanyelvű, Kovászna megyében pedig ez az arány 74 százalék. Maros megye esete már bonyolultabb, itt a magyar anyanyelvűek aránya már csak 39 százalék, ugyanakkor a megye Székelyföld nyugati kapújának számít, olyan településeket találunk itt mint a fontos turista desztinációnak számít Szováta, ahol a magyar anyanyelvűek aránya 78 százalék. Tehát mit mondanak az erdélyi magyar politikusok, amikor a Katalónia és Székelyföld közötti vélt párhuzamokról kérdezik őket? (Elsősorban a román újságírók teszik ezt.) Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke határozottan kijelentette: nincs semmilyen párhuzam és az RMDSZ kizárólag kulturális, vagy legfejebb regionális autonómiát szeretne Székelyföld számára Románia területén belül …” Christopher Adam ( http://kanadaihirlap.com/ ) Mércék „Barcelona Katalónia egyoldalú függetlensége kikiáltására készül, a vasárnapi karhatalmi erőszak nyomán magát lejárató Madrid lázasan keres szalonképes eszközöket annak megakadályozására, Brüsszel pedig tanácstalan. A vasárnapi Katalóniai történtek Spanyolországot mély politikai válságba sodorták, az EU-t pedig amolyan morális válságba. Brüsszel – mármint az Európai Bizottság (Juncker), az Európai Parlament (EP) és az EUTanács – nem ítélte el határozottan a spanyol karhatalmi erőszakot. Néhány európai politikus fél szájjal felszólalt ugyan óvatosan a durvaságok ellen, de ezek inkább elszigetelt hangok voltak, mintsem testületi, intézményes állásfoglalások …” Chirmiciu András ( http://www.nyugatijelen.com/ ) Nyertek vagy veszítettek a szerződéssel a kárpátaljai magyarok? „A nemzeti kisebbségeink körében is felháborodást kiváltó ukrán oktatási törvény kapcsán már a Heti Válasz szeptember 14-ei számában rámutattam, hogy az 1991. december 6-án aláírt magyar– ukrán szerződés egyértelmű megsértése, ezért a tiltakozáson túl indokolt nemzetközi jogi intézmények révén is fellépni ellene. A Magyar Nemzet szeptember 30-ai számában megjelent cikk történelmi véteknek, hazaárulásnak nevezi a szerződést. A szerző hasonló szellemű korábbi írására a lap 2016. május 20-ai számában válaszolva bemutattam, hogy kifejezetten a kárpátaljai magyar lakosság érdekében kötöttük meg a szerződést, hiszen az tette lehetővé, hogy kiterjedjen és megerősödjön a magyar nyelvű iskolák hálózata (beleértve a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát), és hogy a magyarlakta vidékeken a hivatalokban kötelező legyen a magyar nyelv ismerete, a településeken pedig kitűzhessék a magyar nemzeti színeket. A szerződés szerves részét képezte az 1991. május 31-én általam és ukrán kollégám által aláírt „Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén” című dokumentum. Ennek 10. pontja szerint „A felek egyetértenek abban, hogy biztosítják az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket, és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén”. (Saját kiemelésem.) A szerződés 17. cikke szerint vállaltuk „a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása” kölcsönös védelmét és az ehhez szükséges feltételek biztosítását. Mohi Csabának, a cikk írójának már tavaly figyelmébe ajánlottam akkor megjelent könyvemet („Kísérlet a trianoni trauma orvoslására. Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltozás éveiben”), amelyben húsz oldalon át foglaltam össze az 1993. május 11-én az Országgyűlésben nagy többséggel ratifikált szerződés okait, körülményeit, következményeit …” Jeszenszky Géza ( https://mno.hu/ ) Hagytuk „Amikor előző munkahelyünk, a Népszabadság megszűnt (béke poraira), átmenetileg gyakori vendégek lettünk a tévék és a rádiók stúdióiban, mert a más
