Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-21
oldal | 18 2017. október 21. plasztikus metaforát Kelemenb ő l kiváltó lépés – a közigazgatási anyanyelvhasználati küszöb csökkentésér ő l szóló tervezet parlamenti leszavazása – után most újabb magyar ügyben, március 15e hivatalos magyar ünneppé nyilvánításában tettek keresztbe. Igaz, ha egy kis jóindulatot tanúsítun k, ez még nem szájba verés volt, csupán egy kisebb koki, elvégre nem vetették el a javaslatot, s ő t hozzájárultak ahhoz, hogy az további vitára visszakerüljön a szakbizottságba – viszont frakcióvezet ő i, illetve pártelnöki szinten is jelezték, hogy jelenlegi formájában nem támogatják az elfogadását … ” Balogh Csaba ( https://kronika.ro/ ) BRÜSSZELI LEVELEK Határozottabb uniós b ő vítési politikát! „ Az utolsó levelem még a nyári szünet el ő tt jele nt meg a Magyar Szó lapjain, viszont az eltelt id ő szakban igen fontos és meghatározó események zajlottak Brüsszelben, ami a nyugatbalkáni régiót, Szerbiát és közvetlenül a vajdasági magyar közösséget is érinti. Az egyik politikailag a legmeghatározóbb ese ményre a szeptemberi strasbourgi plenáris ülés során került sor, mégpedig JeanClaude Juncker bizottsági elnök State of the Union beszédére, amelyben bemutatta az EU elkövetkez ő évekre vonatkozó politikai célkit ű zéseit … ” Deli Andor ( https://www.magyarszo.rs/ ) Az osztrák „ trauma ” „ Az európai sajtó az osztrák választások nyomán egy olyan szóval (Rechtsruck, azaz jobbratolódás), nevezi meg a történéseket, mely inkább a hátraarcra (Kehrtwendug) hajaz. Igaz, Ausztriában nem el ő ször történik efféle. Ausztria, mely mellesleg nem vállalt kisebb szerepet a II. világháborúban, mint Németország, elég csak az Anschluss, (azaz Ausztria Harmadik Birodalomhoz való csatolásánakcsatlakozásának) „frenetikus” jeleneteire utalni, jóval kevésbé vált „liberálissá”, mint Németország. Az osztrákok többség é nek jobban tetszett az áldozat szerepe, mint az agresszoré. Így aztán jobbára fel is mentette önmagát a történelmi b ű nök alól. Akárcsak a keletnémet tartományok, melyekben a szovjethatalom a honi fasizmust a keletnémet népesség immár mélyen „kommunista é rzelmeire” való tekintettel jóval kevésbé demonizálta, mint a kapitalista nyugatnémetet, melyet a hit leri fasizmus közvetlen folytatásaként állított be. A keletnémetek ezért '89 után sem próbáltak minden – valóban jobboldali – törekvést jobboldali széls ő ségként megbélyegezni. Inkább felejteni, mintsem vezekelni akartak. Nem kis sikerrel … ” Bíró Béla ( http://szabadsag.ro ) Az ostoba Ukrajna „ Ukrajnának 1991ben nemcsak a függetlenség hullott az ölébe, hanem a kárpátaljai magyarság bizalma és szimpátiája is. Ez utóbbit azonban ostoba módon eljátszotta, a 2017es oktatási törvénnyel pedig a magyar közösséget vélhet ő en teljesen és véglegesen maga ellen fordította. Akkor is, ha ebbenabban visszatáncol és kiskapukat nyit … Az ukrán nacionalizmus… Volt közel három évtizedünk rá, hogy ízlelgessük: jobbe az orosz nagyhatalmi sovinizmusnál… Hosszú lenne akár csak futólag felsorolni, mi hogyan történt az elmúlt évtizedekben. Az ukrántanítást illet ő en hadd jöjjek újra személyes példával. Gyerekeink a színvonalasnak számító ungvári magyar iskolába jártak, Kolos még az oroszt kezdte tanulni, aztán kellett ukránra átváltani a tanintézménynek, Csönge már ukránnal indult. De nem volt sem rendes tankönyvük, sem szöveggy ű jteményük, sem szótáruk. Ebb ő l adódha tna, hogy a beszélt nyelvet kezdték gyakorolni, szavakat tanulni. De nem. Úgy kezdték az ukránt tanítani gyerekeinknek, mintha ő k hazulról hozták volna és már beszélnék ezt a nyelvet. Hogy az ukránt mint idegen nyelvet tanítsák nekik, fel sem merült. Ezen a téren sok minden változott, de áttörés azóta sem történt. Minden olyan szakember, aki nem utasításra vagy ideológiai megfontolásból formál véleményt, határozottan állítja: a kárpátaljai magyar iskolákban azért olyan rossz hatékonyságú az ukránnyelvtanít ás, mert rossz a módszertan, mert nem idegen nyelvként tanítják, holott a magyar gyerekek, kül ö nösen faluhelyen, az iskolában találkoznak vele el ő ször … lehete csodálkozni azon, ha a kárpátaljai magyarok sokaságában a szimpátia helyett