Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis

2017-10-21

oldal | 18 2017. október 21. plasztikus metaforát Kelemenb ő‍ l kiváltó lépés –‍ a közigazgatási anyanyelvhasználati küszöb csökkentésér ő‍ l szóló tervezet parlamenti leszavazása –‍ után most újabb magyar ügyben, március 15­e hivatalos magyar ünneppé nyilvánításában tettek keresztbe. Igaz, ha egy kis jóindulatot tanúsítun k, ez még nem szájba verés volt, csupán egy kisebb koki, elvégre nem vetették el a javaslatot, s ő‍ t hozzájárultak ahhoz, hogy az további vitára visszakerüljön a szakbizottságba –‍ viszont frakcióvezet ő‍ i, illetve pártelnöki szinten is jelezték, hogy jelenlegi f‍o‍r‍m‍á‍j‍á‍b‍a‍n‍ ‍n‍e‍m‍ ‍t‍á‍m‍o‍g‍a‍t‍j‍á‍k‍ ‍a‍z‍ ‍e‍l‍f‍o‍g‍a‍d‍á‍s‍á‍t‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Balogh Csaba ( https://kronika.ro/ ) BRÜSSZELI LEVELEK ‍ Határozottabb uniós b ő‍ vítési politikát! ‍ „‍ Az utolsó levelem még a nyári szünet el ő‍ tt jele nt meg a Magyar Szó lapjain, viszont az eltelt id ő‍ szakban igen fontos és meghatározó események zajlottak Brüsszelben, ami a nyugat­balkáni régiót, Szerbiát és közvetlenül a vajdasági magyar közösséget is érinti. Az egyik politikailag a legmeghatározóbb ese ményre a szeptemberi strasbourgi plenáris ülés során került sor, mégpedig Jean­Claude Juncker bizottsági elnök State of the Union beszédére, amelyben bemutatta az EU elkövetkez ő‍ évekre vonatkozó politikai célkit ű‍ z‍é‍s‍e‍i‍t‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Deli Andor ( https://www.magyarszo.rs/ ) A‍z‍ ‍o‍s‍z‍t‍r‍á‍k‍ ‍„‍ trauma ”‍ ‍ „‍ Az európai sajtó az osztrák választások nyomán egy olyan szóval (Rechtsruck, azaz jobbratolódás), nevezi meg a történéseket, mely inkább a hátraarcra (Kehrtwendug) hajaz. Igaz, Ausztriában nem el ő‍ ször történik efféle. Ausztria, mely mellesleg nem vállalt kisebb szerepet a II. világháborúban, mint Németország, elég csak az Anschluss, (azaz Ausztria Harmadik Birodalomhoz való csatolásának­c‍s‍a‍t‍l‍a‍k‍o‍z‍á‍s‍á‍n‍a‍k‍)‍ ‍„‍f‍r‍e‍n‍e‍t‍i‍k‍u‍s‍”‍ ‍ j‍e‍l‍e‍n‍e‍t‍e‍i‍r‍e‍ ‍u‍t‍a‍l‍n‍i‍,‍ ‍j‍ó‍v‍a‍l‍ ‍k‍e‍v‍é‍s‍b‍é‍ ‍v‍á‍l‍t‍ ‍„‍l‍i‍b‍e‍r‍á‍l‍i‍s‍s‍á‍”‍,‍ ‍m‍i‍n‍t‍ ‍N‍é‍m‍e‍t‍o‍r‍s‍z‍á‍g‍.‍ ‍A‍z‍ ‍o‍s‍z‍t‍r‍á‍k‍o‍k‍ ‍t‍ö‍b‍b‍s‍é‍g‍ é nek jobban tetszett az áldozat szerepe, mint az agresszoré. Így aztán jobbára fel is mentette önmagát a történelmi b ű‍ nök alól. Akárcsak a kelet­német tartományok, melyekben a szovjethatalom a honi fasizmust a kelet­n‍é‍m‍e‍t‍ ‍n‍é‍p‍e‍s‍s‍é‍g‍ ‍i‍m‍m‍á‍r‍ ‍m‍é‍l‍y‍e‍n‍ ‍„‍k‍o‍m‍m‍u‍n‍i‍s‍t‍a‍ ‍ é r‍z‍e‍l‍m‍e‍i‍r‍e‍”‍ ‍v‍a‍l‍ó‍ ‍t‍e‍k‍i‍n‍t‍e‍t‍t‍e‍l‍ ‍ jóval kevésbé demonizálta, mint a kapitalista nyugat­németet, melyet a hit leri fasizmus közvetlen folytatásaként állított be. A kelet­németek ezért '89 után sem próbáltak minden –‍ valóban jobboldali –‍ törekvést jobboldali széls ő‍ ségként megbélyegezni. Inkább felejteni, m‍i‍n‍t‍s‍e‍m‍ ‍v‍e‍z‍e‍k‍e‍l‍n‍i‍ ‍a‍k‍a‍r‍t‍a‍k‍.‍ ‍N‍e‍m‍ ‍k‍i‍s‍ ‍s‍i‍k‍e‍r‍r‍e‍l‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Bíró Béla ( http://szabadsag.ro ) Az ostoba Ukrajna ‍ „‍ Ukrajnának 1991­ben nemcsak a függetlenség hullott az ölébe, hanem a kárpátaljai magyarság bizalma és szimpátiája is. Ez utóbbit azonban ostoba módon eljátszotta, a 2017­es oktatási törvénnyel pedig a magyar közösséget vélhet ő‍ en teljesen és véglegesen maga ellen fordította. Akkor is, ha ebben­abban visszatáncol és kiskapukat n‍y‍i‍t‍ ‍…‍ ‍A‍z‍ ‍u‍k‍r‍á‍n‍ ‍n‍a‍c‍i‍o‍n‍a‍l‍i‍z‍m‍u‍s‍…‍ Volt közel három évtizedünk rá, hogy ízlelgessük: jobb­e‍ ‍a‍z‍ ‍o‍r‍o‍s‍z‍ ‍n‍a‍g‍y‍h‍a‍t‍a‍l‍m‍i‍ ‍s‍o‍v‍i‍n‍i‍z‍m‍u‍s‍n‍á‍l‍…‍ ‍H‍o‍s‍s‍z‍ú‍ ‍l‍e‍n‍n‍e‍ ‍ akár csak futólag felsorolni, mi hogyan történt az elmúlt évtizedekben. Az ukrán­tanítást illet ő‍ en hadd jöjjek újra személyes példával. Gyerekeink a színvonalasnak számító ungvári magyar iskolába jártak, Kolos még az oroszt kezdte tanulni, aztán kellett ukránra átváltani a tanintézménynek, Csönge már ukránnal indult. De nem volt sem rendes tankönyvük, sem szöveggy ű‍ jteményük, sem szótáruk. Ebb ő‍ l adódha tna, hogy a beszélt nyelvet kezdték gyakorolni, szavakat tanulni. De nem. Úgy kezdték az ukránt tanítani gyerekeinknek, mintha ő‍ k hazulról hozták volna és már beszélnék ezt a nyelvet. Hogy az ukránt mint idegen nyelvet tanítsák nekik, fel sem merült. Ezen a téren sok minden változott, de áttörés azóta sem történt. Minden olyan szakember, aki nem utasításra vagy ideológiai megfontolásból formál véleményt, határozottan állítja: a kárpátaljai magyar iskolákban azért olyan rossz hatékonyságú az ukránnyelv­tanít ás, mert rossz a módszertan, mert nem idegen nyelvként tanítják, holott a magyar gyerekek, kül ö nösen faluhelyen, az iskolában találkoznak vele el ő‍ ször …‍ lehet­e csodálkozni azon, ha a kárpátaljai magyarok sokaságában a szimpátia helyett

Next

/
Thumbnails
Contents