Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-21
oldal | 19 2017. október 21. ellenérzések alakul tak ki? Ha kiderül, hogy Ukrajnában nemcsak a megélhetés válik id ő r ő l id ő re lehetetlenné, nemcsak a szociális biztonság hiányzik, nemcsak a korrupció ölt sosem látott mértéket, hanem a nacionalizmus is egyre gyakrabban kap lábra, ha az ukránosítás a hatal mon lév ő k politikai akaratává válik, ha kiderül, hogy az ukrán nyelvet ugyan er ő ltetik, de évtizedek óta nem teremtenek az elsajátításához megfelel ő körülményeket, majd a kisebbségieket vádolják azzal, hogy nem akarják az államnyelvet megtanulni; ha az ukr án parlamentben a honatyák óriási többsége megszavazza, majd Ukrajna elnöke nagy megelégedéssel aláírja a törvényt, amely kimondja: „Az oktatási folyamat nyelve az oktatási intézményekben az államnyelv” – akkor mégis, mire számítsunk? … A 2017es ukrajnai oktatási kerettörvény: a szöveg keletkezéstörténete és tartalma ( Fedinec Csilla – Csernicskó István ) … ” Balla D. Károly ( http://ungparty.net ) Mit mond nekünk a katalán történet? „ Katalónia el nem ismert referendumon szavazott függetlenségér ő l. Most önálló államiságának lehet ő ségein gondolkodik, miközben a spanyol állam mindent megtesz egységének fenntartásáért. A precedensen felbuzdulva azonban Olaszország északi tartományai is az elszakadáson törik a fejüket. De mit jelent ez nekünk, magyaroknak? Európa újra mozgásban van – nyugtázh atjuk sok szempontból örömmel az elmúlt hetek eseményeit. Egyre több alternatíva kerül be a politikai f ő sodorba a sokáig szinte egyeduralkodó, föderális Európai Uniót célzó elképzelések mellett. A brexit és a migrációs v á lság nyomán évtizedek óta lezártnak látszó viták újultak ki kontinensünkön. Közösség, identitás, az európai értékekhez való viszony – ezek azok a kérdések, amelyek ma a közbeszédet uralják. A történelmi szétszakítottsága jelentette kihívást a mai napig mérsékelni képtelen magyar nemzet tagj aként bizony gyakran pozitív példaként t ű nhet fel számunkra más népek határozott fellépése. Ha ő k tudnak közösségben gondolkodni, nekünk is sikerülhet, vélhetnénk. Sokszor nem is tévedhetnénk nagyobbat … ” Gyöngyösi Márton ( https://mno.hu/ ) Cikkek Felmérés: csökkent a magyarok elfogadottsága a román társadalomban Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2017. október 19., csütörtök (MTI) - A két évvel ezel ő tti szinthez képest csökkent a magyarok elfogadottsága és megbecsültsége a román társadalomban - derült ki a romániai Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet által rendelt közvéleménykutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön tették közzé. A holokauszttal kapcsolatos ismereteket és a kisebbségek megítélését számszer ű sít ő felmérés készít ő i az úgynevezett Bogardusskálát használták, amelyen az 1es a legmagasabb (családtag) fokú elfogadást, míg a 7es a legkisebbet (nem kellene Romániába j ö nniük) jelenti. A legkisebb fokú elutasítást a zsidókkal (3,8) szemben mutatták a megkérdezettek, akárcsak két évvel ezel ő tt. A magyarok elutasítása 4r ő l 4,1re, az araboké 4,8ról 5re n ő tt, míg a romákkal szembeni intolerancia szintje 5r ő l 4,8ra csökkent. Míg két éve a megkérdezettek 26 százaléka mondta, hogy nem akar - legfeljebb látogatóként - magyarokat látni az országban, arányuk mára 29 százalékra emelkedett, miközben 18ról 14 százalékra csökkent azok aránya, akik elfogadnának egy magyar családtag ot, és 16ról 12 százalékra azoké, akik nem zavarna, ha magyar lenne a szomszédjuk. Csökkent a magyarság megbecsülése is: a tavalyel ő tti 10r ő l 5 százalékra apadt azok aránya, akik román társadalom értékes tagjainak tekinti a magyarokat, 31r ő l 33 száz alékra n ő tt viszont azok aránya, akik problémaforrást vagy éppenséggel fenyegetést l á tnak bennük. A közvéleménykutatás arra is rávilágított, hogy a romániai feln ő tt lakosság körében 75r ő l 68 százalékra csökkent azok aránya, akik hallottak a holokausz tról, többségük pedig továbbra is a "zsidók németek általi kiirtását" érti alatta. A korábbi 28ról 38 százalékra n ő tt viszont azok aránya, akik tudták azt, hogy a második világháború idején az Antonescuvezette Románia Transznisztriába deportálta a zsidók at.
