Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis

2017-10-10

oldal | 15 2017. október 10. A biztonság ára ‍ „‍ NATO­nagyüzem nyílt ideiglenesen Bukarestben: az észak­atlanti szervezet a f ő‍ városban tartotta hatvanharmadik parlamenti közgy ű‍ lését huszonkilenc tagország kétszázhetven képvisel ő‍ jével. A NATO nem akar újabb hidegháborút, hangsúlyozta Oroszországra utalva Jens Stoltenberg, az észak­atlanti szervezet f ő‍ titkára, míg Klaus Iohannis államf ő‍ a szövetség keleti szárnyának, f ő‍ ként a fekete­tengeri térségnek a meger ő‍ sítését sürgette, miközben újólag meger ő‍ sítette Románia észak­atlanti, illetve európai uniós elkötelezettségét. De az er ő‍ s NATO, illetve a katonai szervezettel való együttm ű‍ ködés fontosságát ecsete l‍t‍e‍ ‍a‍ ‍k‍é‍t‍ ‍b‍u‍k‍a‍r‍e‍s‍t‍i‍ ‍h‍á‍z‍e‍l‍n‍ö‍k‍ ‍i‍s‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Mózes László ( http://www.3szek.ro/ ) Bugár három lépésben adott sakkot a felvidéki magyarságnak ‍ „‍ Közel egy évtizede képezi vita tárgyát az eddig példa nélküli vegyes pártnak a létjogosultsága. Az egyik tábor az önfeladást és a beolvadást látja ebben, míg a másik az együttélés harmonikus megteremtését. Az, mondjuk, sokat eláruló tény, hogy hasonló formációra –‍ tudomásom szerint –‍ nincs példa a világban, a Kárpát­medence magyar közösségei pedig elég határozottan ódzkodnak t ő‍ le. Ne m véletlen, hogy a legtöbb politikai tömörülés elutasítja az együttm ű‍ k‍ö‍d‍é‍s‍t‍ ‍a‍z‍ ‍„‍e‍g‍y‍ü‍t‍t‍m‍ ű‍ ködés p‍á‍r‍t‍j‍á‍v‍a‍l‍”‍.‍ ‍A‍z‍ ‍e‍g‍y‍ü‍t‍t‍m‍ ű‍ ködésb ő‍ l id ő‍ közben polgári párttá mutálódott tömörülés viszont minden kétséget kizáróan egy személy kultuszára épül, ami nélküle gyakorlati lag létezni sem tudna. Ez a Felvidék talán legmegosztóbb személyisége, Bugár Béla , aki három lépésben adott sakkot a f‍e‍l‍v‍i‍d‍é‍k‍i‍ ‍m‍a‍g‍y‍a‍r‍s‍á‍g‍n‍a‍k‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Csonka Ákos ( http://felvidek.ma/ ) A tudományos élet Oszkár­díja ‍ A tudományos felfedezés többnyire csapatmunka eredménye, a természettudományos Nobel­díjat mégis egyéneknek ítélik oda. Ez nemcsak igazságtalan, de a tudomány megítélésének és a tudósok mentálhigiénés egészségének szempontjából is káros lehet. „‍ A fizikai, a kémiai és a pszichológiai Nobel­díj nem elismeri a tudományt, hanem sokkal inkább eltorzítja és meghamisítja a tudomány történetét ”‍ –‍ írja Ed Yong , az ‍ ‍ Atlantic magazin publicistája a Nobel­díjak átadása kapcsán. A fizikai Nobel­díjat idén három, a gravitációs hullámokat tanulmányozó tudós kapta. A híradások rendszerint úgy számoltak be róluk, mintha ő‍ k fedezték volna fel a gravitációs hullámokat. A tudósításokból általában kimarad, hogy a három tudós egy olyan publikációért részesült elismerésben, amely kollektív munka eredménye: a tanulmány szerz ő‍ inek list ája három oldalas, hiszen létrejöttét a LIGO program több száz kutatójának együttm ű‍ ködése tette lehet ő‍ vé. Ami egyáltalán nem egyedi eset, ugyanis a modern tudományos felismerések dönt ő‍ többsége csapatmunka eredménye. A Higgs­bozon tömegét felmér ő‍ friss kutatásnak például több mint ötezer társszerz ő‍ je van. A Nobel­díjak odaítélési szabályai azonban szigorúak: legfeljebb három személy lehet díjazott …‍ ‍ ( http://www.metazin.hu/ ) Identitáspolitika nélkül nem megy ‍ A tekintélyes eszmetörténész szerint a liberálisoknak fel kell hagyniuk az identitáspolitika képviseletével, ha választást akarnak nyerni. Kritikusa viszont úgy véli, hogy nincs hova visszatérni: a politika lényegileg identitáspolitika. Az identitáspoliti kát nem meghaladni kell –‍ hanem jól csinálni. „‍ A választók törzsi ösztöneinek megszólítása régi, jól bevált amerikai szokás ”‍ ‍ –‍ írja Joshua Zeitz történész a ‍ ‍ Politico magazinban Mark Lilla eszmetörténész A múlt és a jöv ő‍ liberálisai: túl az identitáspolitikán cím ű‍ , augusztus végén megjelent kötete kapcsán. A Metazin is beszámolt Lilla tavaly novemberben megjelent cikkér ő‍ l . Lilla a baloldali identitáspolitikával magyarázta Donald Trump gy ő‍ zelmét. A liberálisok lemondtak az amerikai nép közösségi eszméjér ő‍ l, és hely ette identitás­kasztokra osztották a társadalmat, radikálisabbjaik pedig er ő‍ szakig fajuló intoleranciát tanúsítanak a más gondolkodásúakkal szemben. A szélesebb társadalmi rétegek számára fontos ügyek helyett a leginkább csak az akadémiai elitet érdekl ő‍ id entitáspolitikát t ű‍ zték zászlajukra, és a társadalmi összetartozás er ő‍ sítése helyett partikuláris csoportok érdekeinek képviseletében léptek fel. A cikk rendkívül nagy felhördülést váltott ki, ami arra sarkallta Lillát , hogy részletesebben is

Next

/
Thumbnails
Contents