Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-10
oldal | 16 2017. október 10. kifejtse véle ményét. A nemrég megjelent könyv kapcsán újra fellángoltak az identitáspolitika szerepe körüli ideológiai összecsapások. Egyes progresszív baloldali liberálisok már korábban is a fehér faji fels ő bbrend ű ség szálláscsinálójának nevezték Lillát . A könyv egyik recenzense, Pankaj Mishra indiai író elvitatja Lilla és a baloldali identitáspolitikát bíráló más szerz ő k önmeghatározását: nem régivágású, mérs é kelt liberálisok ő k – írja – , hanem a jobboldali konzervatív ideológia, mindenekel ő tt a thatcheri és a reagani felfogás örökösei … ( http://www.metazin.hu/ ) A castello és a bikaviadal „ A spanyol – katalán konfliktus a tárgyalásokr a való bels ő és küls ő felszólítások nyomán sem enyhül. A végkifejlet megjósolhatatlan. A problémát az teszi rendkívül bonyolulttá, hogy Katalónia spanyol királyság általi 1714es leigázásását követ ő en rendkívül sokszín ű társadalommá vált. Amint azt Thomas Urban a Süddeutsche Zeitung Tarragonában él ő tudósítója A spanyolkatalán viszály kultúrák konfliktusa cím ű írásában megállapítja: Katalónia lakosságának egy harmada katalánnak, egy harmada kett ő s identitásúnak, és egy harmada kifejezetten spanyolnak vallja magát. A középs ő csoport véleménye konfliktusos helyzetekben megoszlik, s így (f ő ként a spanyol rend ő rség atrocitásainak nyomán) valóban lehetségessé válik, hogy a többség a végül is az elszakadás mellett voksolhasson. Annál is inkább, mert mindháro m csoportot éles kulturális különbségek választják el a spanyolországi spanyoloktól. Katalónia önnön gazdagságát a középkor évszázadaiban alapozta meg. A katalán városok a német Hansavárosokhoz vagy az itáliai városállamokhoz hasonlóan keresked ő városok, melyekben a polgári életvitel, az önkormányzatiság, a demokratikus mentalitások válnak dominánssá. A politika alapelve a kompromisszum és a hatalmi egyensúly. A társadalom rendje jobbára horizontálisan – azaz társadalmi rétegek valamely egyenl ő ségének elve szerint – szervez ő dik … ” Bíró Béla ( http://www.maszol.ro/ ) Románia – RMDSZ: 1:0… a mérk ő zés folytatódik Historia „ Tudták, hogy Románia maximális nyitottsággal viszonyul a romániai magyar kisebbséghez? S ő t, keményen védi a magyarok jogait! Nem így van, de a p rofik már dolgoznak rajta. A Képvisel ő ház jogi, közigazgatási és emberi jogi bizottságai szerdán (2017. október 4.) együttes ülésen utasították el az RMDSZ javaslatát a helyi közigazgatásról szóló 215/2001. sz. törvény módosítására és kiegészítésére … A Ké pvisel ő ház (els ő ként megkeresett testület) plénuma ugyanezen a napon véglegesen elutasította a törvénytervezetet, ahonnan a dokumentum az err ő l a jogszabályról dönt ő Szenátus elé került. Az RMDSZ parlamenti képvisel ő i által 2017 elején kidolgozott törvényt ervezet sok szenvedélyt váltott ki, tekintettel arra, hogy elég sok vitatható rendelkezést tartalmazott, melyek törvénybe iktatása és alkalmazása példátlan módon kiterjesztette volna a nemzeti kisebbségek nyelve közigazgatási használatának földrajzi terüle tét, jóval meghaladva a nemzettársak által természetes módon lakott földrajzi területet, de más jogi következményei is lettek volna, melyekr ő l kevesebb szó esett a hazai sajtóban. Nagyon is világos, hogy az RMDSZ számára fontos cél volt ez a törvényterveze t, tekintettel arra, hogy alig néhány órával az els ő ként megkeresett testület általi elutasítása után Kelemen Hunor , a szervezet elnöke kemény hangú sajtóközleményt adott ki, mely már az elején leszögezi, hogy „hamis az a kijelentés, mely szerint Románia mintaország lenne a kisebbségek helyzetének megoldása terén”. A közlemény többi része nyilvánvalóan nem más, mint egy olyan érvelés, mely szerint egyértelm ű , hogy Bukarest elutasította a párbeszédet a nemzeti kisebbségek képvisel ő ivel, amire nem kellett vo lna a Nagy Egyesülés Centenáriuma küszöbén sor kerülnie, amikor a román politikusok, különösen az ellenzékiek retorikája állítólag amúgy is magyarellenes. A közlemény teljes szövege itt . Nem világos, mib ő l vonta le ezeket a következtetéseket az RMDSZ elnöke, melyeknek semmi közük sincs az általa vezetett szervezet által javasolt törvénytervezet rendelkezéseihez. Miért most és
