Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-15
oldal | 15 2017. szeptember 15. Változtatni csak az egyetemisták tudnának Gy ű löletszítás a hatalomért Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre er ő söd ő magyarellenes hisztériáról, annak hátterér ő l és céljairól, semlegesítésének lehet ő s égeir ő l, valamint a magyar – román kapcsolatok jöv ő jér ő l faggattuk dr. Valentin Stant , a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát „… Megakadályozzák a Romániában él ő magyarság és ezen belül a székelység valós gondjainak még a felvetését is, holott egy demokratikus országban ennek jelzése és a parlamentben való megvitatása természetes kellene, hogy legyen. Ezzel szemben románellenesnek b é lyegzik azt, aki szólni merésze l a magyar közösség vélt vagy valós sérelmeir ő l. Ráadásul nem csak a párbeszédet utasítják el, hanem a magyar kultúra ápolását, a székely jelképek használatát és székely himnusz eléneklését is ellenséges gesztusként kezelik, annak ellenére, hogy ezek az or szág kulturális kincsét gazdagítják. Amíg viszont ez történik, nem várhatjuk el, hogy Romániában a magyarok otthon érezzék magukat … ” ( http://www.hirmondo.ro ) „ Sosem fogadtam el, hogy az álláspontomat azért ne tudjam érvényesíteni, mert nem tudok románul ” Hány román szót hallott gyermekkorában? Boldogulte, amik or el ő ször kért románul kenyeret a boltban? Kinevettéke valaha az akcentusa miatt? Hogyan és miért tanult meg mégis jól románul? Ezekre a kérdésekre keressük a választ sorozatunkban, amelyben olyan, székelyföldi és tömbmagyar térségekb ő l származó, különbö z ő életpályájú értelmiségieket kérdezünk, akik szakmájukból vagy más, személyes okokból ma hibátlanul és napi szinten használják a román nyelvet. Els ő ként a Csíkszentsimonban született, majd Csíkszeredára került Horváth István szociológust, a Babe ş – Bolyai Tudományegyetem oktatóját, a kolozsvári székhely ű Nemzeti Kisebbségkuta tó Intézet elnökét kerestük meg … ( http://www.maszol.ro/ ) Fasisztoid ukránok és haladó magyar elvtársaik „ A törvény jogfosztó jellege egyértelm ű , hiszen szerzett jogaikból akarja kiforgatni a kisebbségeket, eredményeként pedig elsorvadhat az eddig kiépített magyar, román, lengyel és orosz oktatási hálózat, a mely eddig az identitás meg ő rzését biztosította az ő shonos közösségek számára. Bárhogy is cs ű rjükcsavarjuk, az ukrán parlament által múlt héten elfogadott oktatási törvényt nehéz másként meghatározni, mint hogy az fasisztoid, az országban él ő nemzeti kise bbségeket alapvet ő i jogaiktól megfosztó jogszabály. Hiszen a törvény tételesen kimondja, hogy anyanyelv ű oktatási intézményként kizárólag az óvodák és az elemi iskolák m ű ködhetnek, ötödikt ő l pedig fokozatosan az ukrán nyelv veszi át az anyanyelv helyét, vagyis egyre több tantárgyat oktatnak az állam nyelvén a kisebbségi diákoknak. A jogszabály mindemellett elvileg egy „nagylelk ű” kiskaput is tartalmaz: bizonyos tárgyakat – de nem mindet – valamely EUtagállam nyelvén is lehet oktatni … ” Balogh Levente ( https://kronika.ro/ ) A miniszter esete a dákokkal „ A román sajtóban csak most került közvitára a jelenlegi kulturális miniszter els ő nyilvános szereplése, amelyet július 5 – 9. között ejtett meg a Nemzetközi DákóRomán Konferencián, Buz ă uban. Az eset több oknál fogva rendkívül kellemetlen, mi több elfogadhatatlan: egyrészt Lucian Roma ş canu miniszteri tevékenységét egy áltudományos, széls ő jobboldali politikusok által szervezett eseményen kezdte, másrészt mint az egykori Kulturális Minisztérium (ma Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma) hivatalos reprezent á nsa kiállt egy, a tudományos tézisek ellen felszólaló, dilettáns mozgalom mellet t … ” T. Szabó Csaba ( http://szabadsag.ro )
