Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-15
oldal | 16 2017. szeptember 15. C C i i k k k k e e k k Ukrán oktatási törvény - A Magyarok Kijevi Egyesülete is az új törvény megvétózását kéri az államf ő t ő l Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti: Kijev, 2017. szeptember 14., csütörtök (MTI) - A Magyarok Kijevi Egyesülete írásos beadvánnyal fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a múlt héten elfogadott új oktatási törvény megvétózását kérve t ő le - tájékoztatta az MTIt Petneházy Gyula, az egyes ü let elnöke. Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos f ő munkatársa csütörtökön az MTInek nyilatkozva rámutatott: a Kijevben él ő magyarok az eddigi oktatási rendszerben tanultak, Kárpátal ján magyar nyelv ű oktatásban részesültek az általános- és a középiskolában, s mindez nem jelentetett akadályt számukra abban, hogy elsajátítsák az ukrán nyelvet, valamint képesek voltak fels ő oktatási intézményben diplomát szerezni. A kijevi magyaroknak nem okozott gondot az érvényesülés az ukrán társadalomban - hangsúlyozta a szakért ő . Kiemelte: a jöv ő ben az jelentene el ő relépést a magyar kisebbség számára Ukrajnában, ha az ukrán nyelvtanítást az igényeikhez igazítanák, továbbá az, ha továbbra is lehet ő séget biztosítanának számukra arra, hogy anyanyelvükön felvételizzenek fels ő oktatási intézményekbe. Az ukrán f ő városban mintegy 400 magyar nemzetiség ű ukrán állampolgár él, a Magyarok Kijevi egyesületének pedig 150 tagja van. Szerdán három kárpátaljai magyar szervezet - a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) - kérte Porosenkót nyílt levélben arra, hogy alkotmányos f elhatalmazásával és politikai befolyásával élve akadályozza meg az új ukrán oktatási törvény hatályba lépését. Az ukrán parlament által szeptember 5én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszer ű sítését t ű zi ki célul 2018 szeptemberét ő l beveze tend ő reformokkal, egyebek közt 11r ő l 12 évre emelve a kötelez ő elemi, általános és középfokú oktatás id ő tartamát, s a jelenlegi 22r ő l 9re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelent ő s autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír el ő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvér ő l szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelel ő en a nemzeti kisebbségek anyanyelv ű oktatása - az ukrán mellett - csak az els ő négy osztályban engedélyezett, és csupán a z önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint ez sérti Ukrajna a lkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a kisebbségek anyanye lven történ ő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen. v v i i s s s s z z a a Potápi: az anyanyelvi oktatás a szül ő földön való boldogulás legfontosabb garanciája Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Révkomárom, 2017. szeptember 14., csütörtök (MTI) - Az anyanyelvi oktatás a szül ő földön való boldogulás legfontosabb garanciája, s a kárpátaljai magyaroktól most ezt akarják megvonni - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitik áé rt felel ő s államtitkára csütörtökön a felvidéki Révkomáromban, a Selye János Egyetem idei akadémiai évének ünnepélyes megnyitóján, ahol a kárpátaljai magyarság melletti közös kiállásra is buzdított. Nagy álmokat csak közös er ő vel, egységes akarattal lehet megvalósítani - szögezte le beszédében Potápi Árpád János, rámutatva: a Selye János egyetem, Szlovákia els ő és egyetlen magyar egyeteme, egy ilyen összefogás kiemelked ő példája. Az államtitkár rávilágított: az ilyen eredmények elérésénél csak e gy nehezebb dolog van, a megtartásuk, ami viszont a révkomáromi intézmény esetében sikerült. Kifejtette: a Selye János Egyetemnek, amely az elmúlt évtized alatt biztos ponttá vált a felvidéki magyarság életében, nemrégiben sikerült teljesítenie az egyetemi besorolás megtartásához szükséges elvárásokat. Hozzátette: elindulása óta az intézmény csaknem megduplázta