Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-13
oldal | 11 2017. szeptember 13. T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Szigma – a holnap világa Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió és az MTA közös tudományosismeretterjeszt ő m ű sora. A félórás, többször ismételt m ű sor célja, hogy a hallgatók els ő kézb ő l kapjanak t ájékoztatást a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézethálózatának eredményeir ő l … 2016. szeptember 13án az InfoRádió és a Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációs F ő osztályának együttm ű ködésében elindult a Szigma – a holnap világa cím ű tudományosismere tterjeszt ő m ű sor. A hallgatók els ő kézb ő l kapnak tájékoztatást azokról a legfrissebb kutatási eredményekr ő l, felfedezésekr ő l és fejlesztésekr ő l, amelyek ma vagy holnap megváltoztathatják az életünket és mindazt, amit a világról gondolunk. Lovász László , az MTA elnöke a m ű sor indulásakor elmondta: a tudomány egyre nagyobb hatással van mindennapi életünkre, ugyanakkor az átlagember egyre kevésbé érti a tudományos kutatásokat, folyamatokat … ( http://mta.hu/ ) Átadták az Akadémián a Burgen Scholar kiválósági díjakat Kilenc fiatal magyar kutató vehette át a független tudományos szervezetként m ű köd ő Academia Eur opaea, az Európai Tudományos Akadémiák Szervezete, valamint a fiatal kutatókat tömörít ő európai szervezet, a Young Academy of Europe budapesti közgy ű lésén az Arnold Burgenr ő l elnevezett díjat. Az Európai Tudományos Akadémia (Academia Europaea) hagyományosa n lehet ő séget biztosít a közgy ű lést befogadó tudományos akadémiának, hogy fiatal kutatókat jelöljön a Burgen Scholar kiválósági díjra, így 2017ben az MTA tudományos osztályai jel ölhettek egyegy fiatal kutatót ( http://mta.hu / ) Holokausztemlékezet Erdélyben: mikor vált egyértelm ű vé a deportálások valódi célja? A történelmi traumákkal való aktív emlékezetmunka sokkal fontosabb, mint a m ű emlékek által nyújtott id ő szakos, passzív emlékezet - állítja Tibori Szabó Zoltán friss tanulmánya Nagyszabású tanulmányt jelentetett meg Tibori Szabó Zoltán Holokausztemlékezet Erdélyben a második világháborút közvetlenül követ ő id ő szakban címmel. A tanulmány alapvet ő en a zsidó közösség sorsát taglalja ÉszakErdélyben, az 1940t ő l kezd ő d ő magyar állami adminisztráció alatt, azonban még inkább azt, hogy miként történt a régióban a holokausztemlékezet a II. világháborút követ ő en. Összefoglalónkban megpróbáljuk a tanulmány a legfont osabb elemeit bemutatni, de az érdekl ő dök számára ingyen hozzáférhet ő online is. Tibori els ő lényeges megállapítása, hogy az északerdélyi zsidó közösség sorsa már a háború utolsó hónapjaiban köztudott volt, miközben korábban valóban csak a legmagasabb szi nt ű állami és egyházi méltóságok tudtak a deportált zsidók tragédiájáról. 1945 és 1949 között a helyi média számos esetben foglalkozott a holokauszt szörny ű ségeivel, illetve a túlél ő k maguk is hatalmas er ő feszítéseket tettek, hogy különféle m ű vészeti alkot ásokban megörökítsék közösségük szenvedéseit. Annál is inkább szükség volt erre, mivel a vélt kommunista konszolidálódás idején minden ilyen jelleg ű probléma médiatiltás alá került, és az említett m ű alkotások így fontos szerepet játszottak a kollektív emlé kezet fenntartásában: visszairányították a figyelmet a nácizmus és fasizmus szörny ű ségeire. Fontos azonban némi történelmi kontextus a helyzet megértéséhez, amely a tanulmány egész els ő fejezetét kiteszi … ( http://tran sindex.ro/ ) Magyarabbak, mint korábban az erdélyi magyar fiatalok Felmérték az erdélyi fiatalokat, akiknek a fele a jobb megélhetésért elmenne külföldre. Sokat tanulnának, általában két gyereket szeretnének, de abban már nem biztosak, hogy Erdélyben is szeretnének maradni
