Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis

2017-09-13

oldal | 12 2017. szeptember 13. dolgozni - nagyon sarkítva körülbelül így lehetne összefoglalni a Magyar Ifjúságkutatás 2016 erdélyi eredményeit, amelyben az erdélyi magyar 15­29 éves korú fiatalokra reprezenta tív 2000 f ő‍ s mintán v é geztek a székelyföldi (Kovászna, Hargita és Maros megye) és a többi erdélyi részre reprezentatív, 1000­1000 f ő‍ s almintákkal. A kutatás mintáiban a szórványban él ő‍ k is reprezentálva vannak, például Szeben megyéb ő‍ l a magyarlakta települ ésekr ő‍ l (Medgyes és egy falu) kérdeztek embereket, de Krassó­Szörény megyéb ő‍ l nem volt mintavétel. A kutatást az Új Nemzedék Központ kezdeményezte és támogatta. Erdélyben az adatfelvételt a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány végezte, a BBTE Magyar Szoci ológia Intézetének di á kjainak bevonásával, valamint Hargita megyében a Sapientia EMTE és Bihar megyében a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói közül is vettek részt a terepmunkában. Az erdélyi felmérés vezet ő‍ je Veres Valér , a terepmunka f ő‍ koordinátora Sza bó Júlia volt. A kutatásról készült gyorsjelentés részletes erdélyi eredményeit Veres Valér szociológus segített értelmezni ( http://transindex.ro/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak? ‍ A 2017. szeptember 5­én megszavazott új ukrajnai oktatási törvény nagy visszhangot váltott ki: politikusok, oktatási szakemberek, újságírók, hétköznapi emberek tucatjai nyilvánultak meg a kérdésben. Ukrán oldalról jellemz ő‍ en a jogszabály mellett, magyar részr ő‍ l pedig általában ellene foglaltak állást. A Hodinka Antal Nyelvés zeti Kutatóközpont munkatársai közel két évtizede vizsgálják a tudományos kutatások nemzetközi módszertana alapján a kárpátaljai magyar nyelvhasználatot, s ezen belül a nyelvoktatás kérd é skörét is. E témakörben számos szakkönyv, tudományos szakpublikáció j elent meg az intézet kutatóinak tollából magyar, angol, orosz, szlovák és természetesen ukrán nyelven is, száznál több tudományos konferencián tartottunk el ő‍ adásokat kutatásaink eredményeir ő‍ l a világ számos országában, és persze Ukrajnában (Kijevben, Lembe rgben, Ungváron, Huszton stb.) is. Tudományos kutatásaink alapján már 1996­ban, tehát több, mint 20 évvel ezel ő‍ tt felhívtuk a kijevi és ungvári illetékesek (miniszterek, minisztériumi tisztségvisel ő‍ k, oktatási vezet ő‍ k, politikusok, hivatalnokok stb.) figye lmét arra: azokkal a módszerekkel, amelyeket Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma el ő‍í‍ r, lehetetlen magas szint ű‍ ukrán nyelvtudást elérni a magyar tannyelv ű‍ iskolába járó gyermekeknél. Az ukrán állam ugyanis fennállása több, mint negyedszázada alat t nem teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy meg lehessen tanulni az államnyelvet az iskolában. Mindennek ellenére Ukrajna vezet ő‍ politikusai évek óta arra törekednek, hogy –‍ az államnyelv oktatásának megreformálása helyett –‍ felszámolják a kisebbségi n yelveken folyó oktatást az országban. Arra hivatkozva, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak megtanulni ukránul, képmutató módon most olyan döntést hoznak, amelynek értelmében az 1 –‍ 4. osztály elvégzése után a gyerekeknek fokozatosan át kell állniuk az ukr án nyelven folyó oktatásra. El ő‍ re leszögezzük: nem általában az oktatási törvénnyel van gondja a kárpátaljai magyar közösségnek. A törvényben számos el ő‍ remutató lépés is van. A f ő‍ gond a jogszabály 7. cikkelyével van. És nemcsak arról van szó, hogy az új t örvényben foglaltak bevezetése sérti Ukrajna Alkotmányát, az ország nemzetközi kötelezettségeit, a nemzeti kisebbségekr ő‍ l szóló törvényt, a nyelvpolitikai alapjairól szóló jogszabályt stb. Persze ez is rendkívül súlyos probléma, amely egy jogállamban megen gedhetetlen és elképzelhetetlen. Az alábbiakban amellett érvelünk, hogy miért rossz az új oktatási törvénynek az o ktatás nyelvét szabályozó r‍é‍s‍z‍e‍ ‍…‍ ‍(‍ http://hodinkaintezet.uz.ua )

Next

/
Thumbnails
Contents