Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-08
oldal | 15 2017. augusztus 8. munkahelyek. Most van csak igazán szükség az életfogytig tartó tanulásra; a régi tudás gyorsabban évül el, mint korábban bármikor … ” Kiss Károly ( https://mno.hu/ ) Labilis a „ felvidéki identitás ” „ Az eddig is sejthet ő volt, hogy a szlovákiai magyarság némiképp eltér a többi határon túli magyar közösségt ő l – els ő sorban az identitás kérdéseiben. Egy új, magyarországi szociológiai kutatás most számszer ű sítette, mit is gondolnak magukról a hat á ron túli – köztük szl ovákiai magyar – fiatalok. A helyenként meglep ő eredmények pedig azt mutatják, alaposan kilógunk a sorból. A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 nev ű projekt a Kárpátmedencei 15 – 29 éves fiatalok identitásáról, nemzeti hovatartozásáról, nyelvhasználatáról, kulturális fogyasztási szokásairól, családi életér ő l készített gyorsjelentést az Új Nemzedék Központ megrendelésére. A kutatás nagymintás volt, összesen 4000 határon túli magyar fiatalt kérdeztek meg – kétezer erdélyi, ezer felvidéki és ötszázötszáz vajdasági és kárpátaljai fiatal válaszolt a felmérés kérdéseire. A kutatás alapján készült gyorsjelentésb ő l meglep ő adatok derülnek ki: a felvidéki fiatalok közöt t vannak a legkevesebben azok, akik magyar nemzeti hovatartozásúnak érzik magukat, és ő k gondolják a legkisebb arányban, hogy a Szlovákiában él ő magyarok a magyar nemzet részét képezik. Köztük van ugyanakkor a legtöbb kett ő s identitású fiatal. Ő k nemcsak m agyarnak, hanem szlováknak is érzik magukat. S ő t, a családjukkal, a barátaikkal és a munkahelyükön való kommunikáció során is kevésbé használják a magyar nyelvet, mint a kárpátaljai, erd é lyi vagy vajdasági fiatalok … ” Finta Márk ( http://ujszo.com/ ) Felvidéki ingatagság „ Van a kisebbségi létnek egy régi, alapvet ő dilemmája. Amikor egy kisebbséget megszorongat nak és létében veszélyeztetnek, hajlamos olyan er ő forrásokat felhalmozni, amelyek meger ő sítik és ellenállóvá teszik a küls ő hatásokkal szemben. A közösség összezár, és mivel elhatárolódik a külvilágtól, bels ő tartása meger ő södik. Az ilyen közösségek létezé se az elnyomó rezsimekre jellemz ő , amelyekben a többségi, uralkodó társadalom az elzárt kisebbséget lenézi, kiközösíti, s így az gyakorlatilag a saját társadalmát építi. Ez a saját társadalom általában fejlettségben elmarad a többségit ő l, hiszen mindenben csak önmagára számíthat, bels ő struktúrái viszont er ő sek. Amikor aztán ezek a viszonyok oldódnak, a kisebbségekkel szembeni elnyomás gyengül, a kiközösítés gyakorlata enyhül, el ő bbutóbb a kisebbség is nyit az ő t addig elutasító réteg felé. Ez a nyitás azonban az addigi szilárd kisebbségi közösség bomlását is eredményezi. Az egyének boldogulása a közösség széthullásához vezethet … ” Szalay Zoltán ( http://ujszo.com/ ) Operettkisebbség „ Egyszerre volt morbid és szomorú az erdélyi szászok szombati nagyszebeni ünnepe, amely pontos látleletet ad arról, hogyan is viszonyul, illetve viszonyult 19. század végi létrejötte óta Románia a területén él ő nem román közösségekhez. A rendezvény a kívülálló számára minden bizonnyal felemel ő volt, hiszen a szászok egyik hagyományos központjukban mutathatták meg kultúrájukat, élhették meg identitásukat, ráadásul mindezt közösségük egyik legsikeresebb tagja, az államf ő vé avanzsált Klaus Johannis jelenlétében tehették. Csakhogy a csillogó felszín mögött ott a szomorú valóság: a rendezvény résztvev ő inek többsége Németországból érkezett, hiszen vagy ő ket, vagy szüleiket a nacionálkommunista román állam a szó szoros értelmében fejpénzért eladta N é metországnak, két legyet ütve egy csapásra: feltöltötte a keményvalutatartalékokat, egyben pedig hatalmasat lépett el ő re a valós erdélyi multikulturalizmus felszámolása, a homogén román nemzetállam hagymázas ideáljának megte remtése felé. Így aztán a rendezvénynek otthont adó ő si szász városban mára már mutatóban is alig találni szászt, a város gyakorlatilag teljesen elrománosodott, Románia pedig saját kulturális örökségeként ajánlja a külföldi turistáknak a város épített örök ségét, amely még a román állam létrejötte el ő tt keletkezett. A rendezvény egyik legfurcsább momentuma Klaus Johannis felszólalása volt … ” Balogh Levente ( https://kronika.ro/ )
