Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-23
oldal | 17 2017. augusztus 23. K K ö ö n n y y v v s s a a r r o o k k 60 éves csúszással jelent meg magyarul Márquez keleteurópai riportja Nem regény. Riportkötet. Útinapló. Politikai beszámoló. V égül is egy neves délamerikai zsurnaliszta, politikai aktivista hagyta ránk. Kolumbia Nobeldíjas szépírója: Gabriel Gárcia Márquez . Harmincéves volt, amikor az 1957es moszkvai Világifjúsági Találkozó résztvev ő jeként a keleti blokk államaiba is eljutott. Tudósításait KeletBerlinb ő l, Lipcséb ő l, Varsóból, Krakkóból, de ami számunkra a legérdekesebb, Prágából és Budapestr ő l is küldte. Ezeket az útjait, élményeit pontosan tíz évvel a Száz év magány megjelenése el ő tt rögzítette, és most, hatvan évvel kés ő bb e gy szép kötetbe gy ű jtve Utazás KeletEurópában címmel a Magvet ő megjelentette. De hogyan került Márquez a moszkvai VITre? Ráadásul az id ő tájt nem is a hazájában, hanem Párizsban élt. Munkanélküliként, barátai támogatásából. Elérte viszont, hogy népzenész ként (és f ő leg baloldali íróként) meghívják ő t a Szovjetunióba. Ifjú értelmiségiként a saját b ő rén akarta megtapasztalni, amit addig csak hírb ő l ismert: mit jelent kommunistának lenni azokban az országokban, ahol más nézeteket vallani f ő benjáró b ű nnek szám ított. Ö t fejezet, százhetven oldal. A vasfüggöny pirosfehér rúd. Berlin kész ő rület. A cseh n ő knek a nejlonharisnya kincset ér. Az emberek ugyanúgy viselkednek Prágában, mint bármelyik kapitalista városban. Nyitott szemmel a lengyel forrongásban. Moszkva : a vil á g legnagyobb faluja. A szovjeteknek kezd elegük lenni a kontrasztokból. Magyarországon jártam. Nagy Imre: h ő s vagy áruló? Ezek az ő címei. Hosszú utazásainak tömör és színes jelentései. Irodalmi érték ű politikai híradásai … ( http://ujszo.com/ ) Új könyv Szarka László - Sallai Gergely - Fedinec Csilla : Az els ő bécsi döntés okmánytára. Diplomáciai iratok 1938 augusztus - 1939 június. (Magyar Történelmi Emlékek - Okmánytárak) MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2017. 720 oldal. ISBN 9789634160779 " A két világháború közötti magyar külpolitikát meghatá rozó revíziós törekvések 19371938 fordulóján kerültek közel a megvalósításhoz, amikor Németország er ő teljes diplomáciai és katonai nyomást gyakorolt Ausztriára és Csehszlovákiára. Az Anschluss után a világháború kockázatát is magában hordó csehszlovák vál ságot a müncheni szerz ő déssel átmenetileg "megoldották". A szerz ő dés "kiegészít ő nyilatkozatai" lehet ő vé tették Magyarország és Lengyelország számára etnikai alapú revíziós követeléseik megvalósítását. Olaszország egyértelm ű en, Németország feltételesen tám ogatta, London és Párizs hallgatólagosan tudomásul vette a magyar igényeket. Az els ő bécsi döntés szinte minden - 1910ben magyar többség ű - szlovákiai és kárpátaljai területet visszaadott Magyarországnak. Csehszlovákia felszámolásával (1939. március 1415 .) egy id ő ben a magyar kormány megkapta Hitler hozzájárulását Kárpátalja dönt ő többségében ruszinukrán részeinek katonai "birtokbavételére" is. Kötetünkben az els ő bécsi döntés nemzetközi diplomáciatörténeti forrásaiból adunk válogatást magyar nyelven. A DVDmellékletben az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet könyvtárának gy ű jteményeib ő l a "bécsi határok" kialakítását tükröz ő korabeli térképeket, valamint az 1938. októberi diplomáciai játszma Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található dokumentu mainak másolatát közöljük ." ( http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu )
