Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-23
oldal | 18 2017. augusztus 23. C C i i k k k k e e k k George és Amal Clooney egymillió dollárt adományozott a gy ű lölet elleni küzdelemre Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2017. augusztus 23., szerda (MTI) - George és Amal Clooney egymillió dollárt adományozott a gy ű lölet és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre. A hollywoodi sztár és humanitárius ügyekkel foglalkozó ügyvéd felesége a Southern Poverty and Law Center (SPLV, Déli Szegénység és Törvényesség Központ) nev ű , emberi jogi ügyekkel és széls ő séges csoportok elleni küzdelemmel foglalkozó alabamai szervezetnek ajánlotta fel a pénzt. A "sztárházaspár" egyúttal közleményt adott ki, amel yben jelezte: saját alapítványuk a jöv ő ben partneri együttm ű ködést alakít ki az alabamai nonprofit szervezettel annak érdekében, hogy "harcoljanak az Egyesült Államokban gy ű löletet kelt ő csoportok ellen". A közleményben George és Amal Clooney kiemelte, hog y döntésüket a virginiai Charlottesvilleben történt, véres összecsapásokkal és halálos áldozattal is járó zavargások után hozták meg. "Ami Charlottesvilleben és azóta szerte az országban történik, kollektív elkötelezettségre sarkall bennünket, hogy felem eljük szavunkat a gy ű lölet ellen" - fogalmazott a Clooneyházaspár alapítványa által kiadott közlemény. Clooneyék 2016ban hozták létre Clooney Alapítvány az Igazságosságért nev ű szervezetüket, amely az iskolákban és bíróságokon érvényesítend ő igazság osságot és jogi egyenl ő séget próbálja el ő segíteni világszerte. A virginiai Charlottesvilleben augusztus 12én az amerikai polgárháború déli csapatai f ő parancsnoka, Lee tábornok szobrának eltávolítása ellen tüntettek, s a tüntet ő k között megjelentek n eonáci és fehér fajgy ű löl ő csoportok, köztük a hírhedt Ku Klux Klan tagjai is. Az ellentüntet ő k összecsaptak velük. Egy ember meg is halt, amikor egy Ohióból érkezett neonáci szándékosan az ellentüntet ő k tömegébe hajtott autójával, és egy fiatal n ő t elgázo lt. A Charlottesvillei incidens óta az Egyesült Államokban fellángoltak a viták az 1861 és 1865 között pusztító polgárháború megítélésér ő l, nagy- és kisvárosokban egyaránt sorra távolítják el a polgárháború déli szerepl ő inek szobrait vagy a polgárháb orúra emlékeztet ő emlékm ű veket. v v i i s s s s z z a a Ma tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját Budapest, 2017. augusztus 23., szerda (MTI) - Az 1939. évi MolotovRibbentroppaktum aláírásának évfordulója alkalmából ma tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját. A f ő városban emlékmenetet rendeznek, amely a Kossuth tért ő l i ndul, els ő állomása a Cip ő k a Dunaparton emlékm ű , majd a résztvev ő k a Terror Háza Múzeumhoz mennek. Az emléksétán részt vesz Balog Zoltán, az emberi er ő források minisztere és Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára is. A megemlékezés Kerényi L ajos piarista szerzetes beszédével kezd ő dik a Kossuth Lajos téren, a Terror Háza Múzeumnál beszédet mond Balog Zoltán és Hámori József akadémikus. A megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással zárul. A kormányzat tervei között szerepel, hogy központ i emlékm ű vet létesítsenek "a kommunizmus által meggyötört embereknek". A javaslatot a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete tette, a jelenlegi elképzelések alapján az emlékm ű vet Óbudán helyezik el - mondta el Rétvári Ben ce az M1 aktuális csatornán hétf ő n. A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése el ő tt kötött az egész világot megdöbbent ő megnemtámadási szerz ő dést. A dokumentumot 1939. augusztus 23án írta alá Moszkvában V jacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerz ő désnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel KeletEurópát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen. A 2008 júniusában Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus cím ű nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államf ő kijelentette: Európa rendkívüli felel ő sséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszer é rt, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvev ő i, majd szeptemberben az Európai Parlament (EP) m agyar, észt, brit, német és lett képvisel ő i javasolták, hogy augusztus 23át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.
