Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-23
oldal | 16 2017. augusztus 23. szokás szerint értelmes közéleti vita helyett a hozzászólásokban nagyrészt a feketefehér látásmód érvényesült, pedig a probléma mélyebb átgondolást is megérdemelne … ” Mózes Szabolcs ( http://ujszo.com/ ) Most már byebye „ Hogyan is jártak azok, akik együttm ű ködtek, együtt kormányoztak a Smerrel? Me č iar és a HZDS, a Slotaféle SNS, Procházka meg a Sie ť ... A tapasztalatok azt mutatják, hogy (politikai értelemben) nem épp hosszú élet ű az a párt és vezet ő je, amely/aki lepaktál Ficóékkal . Ha azonos választói közegben próbálnak szavazatokat szerezni, akkor fennáll a veszély, hogy a Smer kannibaliz álja ő ket, elsz í vja választóikat. Err ő l Me č iar és Slota mesélhetne. Meg arról is, hogy hogyan lesznek ő k a mértéktelen lopás szimbólumai, akiket az a Fico büntet és oktat ki, aki minden id ő k legszofisztikáltabb és legátfogóbb korrupciós gépezetét építette ki Szlovákiában. Nem kizárt, hogy egy id ő után Danko is csatlakozik majd hozzájuk, miután párszor feltörölték vele a padlót … ” Gál Zsolt ( http://ujszo.com/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Magyarország kirobbanthatta volna a világháborút A Führer ajánlata az volt 1938ban: ha Magyarország megtámadja Csehszlovákiát, visszacsatolhatja a Felvidék teljes területét. A kormányzó nem akart háborút, Hitler dühöngött. Trianon után a magyarság legfontosabb törekvése a revízió volt, ebben nemre, korra, társadalmi állásra és vallásra való tekintet nélkül tökéletes volt az összhang. A propaganda és a közvéle mény a Mindent vissza ! jelszavában a Szent Istváni birodalom ezeréves határainak visszaállítását t ű zte ki célul. Nemzetközi porondon viszont a hivatalos politika a sokkal elérhet ő bbnek t ű n ő etnikai revíziót pártolta, és csakis békés eszközökkel. Utóbbit a magyar államférfiak a lehet ő legkomolyabban gondolták, amire objektív bizonyíték Hitler „ csehszlovákiai ajánlatának ” karakteres visszautasítása volt … ( http:// 24.hu/ ) Sem a csehek, sem a szlovákok nem akarták a válást Máig vitatott, hogy a szövetségi berendezkedés ű Csehszlovákiából 25 évvel ezel ő tt miért lett két független állam. A dpanak Dušan Ková č szlovák történész, a független Szlovákia els ő elnökének, Michal Ková č nak a testvére elemezte a történteket. Arra a kérdésre, miként viszonyult a cseh és a szlovák lakosság akkor a váláshoz, a történ ész arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét országrészben számos közvéleménykutatást bonyolítottak le, s ezekb ő l az derült ki, hogy a többség egyértelm ű en a közös állam megtartását akarta. Nyilvánvaló, hogy 1992 augusztusában (26án) Brünnben a két orszá grész miniszterelnökei, Václav Klaus a cseh oldalról és Vladimír Me č iar a szlovákról négyszemközt hozták meg a legfontosabb döntéseket. Mindketten ragaszkodtak a hatalomhoz, s ezt csak a válás biztosította számukra a saját országrészükben. Az új államok lé trejötte azt kívánta volna meg, hogy egy rövid átmeneti id ő szak után választásokat tartanak, amelyekkel az új állami elit legitimálja magát, legalábbis a demokrácia szabályai szerint - mutatott rá a szlovák történész. Ám sem a Cseh Köztársaságban, sem Szlo vákiában nem voltak ilyen választások. A parlamenteket és a kormányokat új választások nélkül egyszer ű en szuverén állam ok intézményeivé értékelték fel ( http://parameter.sk/ )
