Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis

2017-08-14

oldal | 13 2017. augusztus 14. A hiányzó háttér ‍ „‍ Külpolitikánk alakításának egyik alapvet ő‍ kérdése, hogy miképpen teremthet ő‍ meg végre a magyar diplomácia régóta elhanyagolt, ezért voltaképpen hiányzó intellektuális hátter e. Az az intézményi háló, amely tematikus és regionális intézetek, tanszékek és egy é b nem kormányzati szervezetek szövedékével tudná megalapozni, stabilizálni és a gyorsan változó kormányzati és ideológiai törekvésekt ő‍ l többé­kevésbé függetleníteni - vagy azokat becsatornázva befolyásolni - a magyar külpolitikai gondolkodást. Jelenleg csupán a kormányzatnak vannak nehezen áttekinthet ő‍ és a szélesebb szakmai nyilvánosság számára sem ismert (nem els ő‍ sorban külügyekkel foglalkozó) háttérintézményei. Egy alapve t ő‍ en kormányzatokon és pártokon átível ő‍ magyar külpolitikának azonban nincs szellemi­szervezeti háttere. A (kül)politikai stratégia elméleti és gyakorlati alapjait nem lehet a miniszterelnök asztalára letett egyflekkes vezet ő‍ i összefoglalók, vagy informáli s ötletekb ő‍ l levont következtetések, félreértett vagy félig megértett rongydarabkáiból érvényesen összeállítani. Csak ad hoc összefércelni. A másik, nemzetközi elszigetel ő‍ désünkhöz is hozzájáruló probléma, hogy külpolitikai gondolkodásunk képvisel ő‍ i (szaké rt ő‍ ink, elemz ő‍ i­szellemi tevékenységre alkalmas, nyelveket is beszél ő‍ politikai szerepl ő‍ ink –‍ kevés az ilyen) egész egyszer ű‍ en nincsenek jelen a nemzetközi szakmai életben. Nem, alig, vagy csupán hallgatóságként vesznek részt konferenciákon, kerekasztaloko n, workshopokon, nyilvános és bels ő‍ vitákban. Nem jellemz ő‍ , hogy magyar szakembereket felkérjenek vezet ő‍ el ő‍ adásokra. Így egyszer ű‍ en nem alakulhatott ki olyan tekintélyes és nemzetközileg egyenrangú hazai garnitúra, amelyik nem csupán kormányzati apológiát közvetít, vagy nem egyszer ű‍ e‍n‍ ‍c‍s‍a‍k‍ ‍„‍s‍i‍m‍f‍e‍l‍i‍”‍ ‍a‍ ‍m‍i‍n‍d‍e‍n‍k‍o‍r‍i‍ ‍ kormányzatot, hanem eszmecserékben, vitákban, személyes kapcsolatokban csiszolódva, egyéni teljesítményekkel teremt presztízst, és hordoz elismert tudást. Hiányzik tehát az az intézményesült nemzet közi kapcsolatrendszer, amely végre láthatóvá tenné a jelenleg nemzetközi szinten gyakorlatilag ismeretlen, és fellelhetetlen magyar külpolitikai tudást és törekvéseket. A helyzet nemcsak politikai, hanem intellektuális elszigetel ő‍ désünket is tovább er ő‍ sít i‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Dérer Miklós ( http://nepszava.hu/ ) „‍ A min ő‍ ség nélküli ember ”‍ ‍ ‍ Interjú Catherine Horel francia történésszel ‍ Francia létére Horthyról írt nagy életrajzot. Ahogyan mondja, a konyhában tanult meg magyarul, f ő‍ leg a nagymamájától. De hogy pontos legyen, Horthyról franciául beszél. Disszertációját a magyar zsidóság XIX. század eleji asszimilációjáról írta, kés ő‍ bb ford ult a XX. század felé. A CNRS, a Francia Tudományos Kutatóközpont kutatási vezet ő‍ je és a Paris Sorbonne I. Közé p­Európára összpontosító tanára ‍ „‍…‍ A franciáknak van egy rögeszméjük: tisztában akarnak lenni azzal, hogyan hatnak másokra. A történetírásunknak v‍a‍n‍ ‍e‍g‍y‍ ‍n‍a‍g‍y‍ ‍f‍e‍j‍e‍z‍e‍t‍e‍,‍ ‍a‍ ‍„‍f‍r‍a‍n‍c‍i‍a‍ –‍ x‍ ‍k‍a‍p‍c‍s‍o‍l‍a‍t‍o‍k‍”‍.‍ ‍E‍z‍ ‍ a mi történetírásunk rögeszméje. Amikor elkezdtem a pályámat, a franciák viszonya érdekelt 1848­hoz. Majd a két világháború közötti korszakkal, benne a francia –‍ magyar kapcsolatokkal kezdtem foglalkozni. Az osztrák hadsereg is a kutatási témám volt, írtam egy könyvet Budapest történetér ő‍ l, így azután állandóan szembe találtam magam Horthyval , a Horthy­jelenséggel. Amikor az ember a két világháború közötti évtizedekkel foglalkozik, mindig Horthyba ütközik. Azután jött a rendszerváltás, az Antall­kormány, majd Horthy Miklós újratemetése, és még inkább úgy éreztem, megkerülhetetlen téma ez számomra. Akkor csak Thomas Sakmyster Admirális fehér lovon cím ű‍ könyve létezett, de az tisztán tudományos életr ajz. Megírhattam volna Széchenyi vagy Kossuth életét is, azok is hiányoznak, Andrássy Gyulának 1892­ben jelent meg utoljára életrajza Wertheimer Edét ő‍ l . A magyar történetírás nagy problémája, hogy vannak nagy személyiségei, de nincsenek nagy és jó, általán os életrajzai, például olyan, mint Jacques Le Goff Szent Lajos király­életrajza. Magyarországon az olvasmányos, még i‍s‍ ‍t‍u‍d‍o‍m‍á‍n‍y‍o‍s‍ ‍é‍l‍e‍t‍r‍a‍j‍z‍ ‍h‍i‍á‍n‍y‍z‍i‍k‍ ‍…‍ ‍A‍h‍h‍o‍z‍,‍ ‍h‍o‍g‍y‍ ‍m‍e‍g‍é‍r‍t‍s‍ü‍k‍ ‍a‍ ‍s‍z‍e‍m‍é‍l‍y‍t‍ ‍é‍s‍ ‍a‍z‍ ‍

Next

/
Thumbnails
Contents