Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-14
oldal | 14 2017. augusztus 14. általa fémjelzett korszakot, ki kell lépni a mítosz, a regény világá ból, de a kommunizmusban évtizedekig használt „klerikofasiszta diktatúra” címkét is le kell választani róla. Itt nem ördögr ő l és nem szentr ő l, nem h ő sr ő l van szó. Vagyis megpróbáltam történészként nézni Horthyt … ” ( http:// www.es.hu/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a A rossz magyarokat lelövik Néhány héttel a második világháború vége után a csehszlovák hadsereg – alighanem Eduard Beneš közvetlen parancsára – Pozsonyt és környékét „ megtisztítandó ”, vérengzést rendezett a magyarok és a lengyelek között. Az eseményeket mostanában kezdi hitelesen feldolgozni a történészszakm a „… A konkrét elkövet ő kön túl nem kerülhet ő meg az állam vezet ő inek és konkrétan Benešnek a felel ő ssége sem. A háború borzalmaiért, a Csehszlovákiával szemben elkövetett b ű nökért els ő sorban a németeket tették felel ő ssé, ami találkozott a szélesebb társadalom v é leményével is. A németekkel szembeni bosszút ezért jogosna k tartották. Elszórtan a magyarok ellen is követtek el hasonló tetteket, de Szabó József szerint Szlovákia politikai vezetése hatékonyabban tudta megvédeni a magyar lakosságot. Gustáv Husák , Csehszlovákia kés ő bb szlovák származású kommunista államf ő je egy keményebb fellépést sürget ő felvetésre azt válaszolta, hogy azt nem tette lehet ő vé a nemzetközi helyzet; az efféle szándékok keresztülviteléhez nem állt rendelkezésre elegend ő er ő ; egyébként is, a magyarok békés úton Magyarországra telepítése volt a cél. A tragédia 70. évfordulójára emléktáblát állítottak a tömegmészárlás helyszínén … ” ( https://mno.hu/hetvegimagazin ) Zsákutca vagy sikertörténet? A kiegyezés 150 év távlatából „ Az 1867es kiegyezés, mely a szabadságharc véres kez ű lever ő je, Ferenc József és Deák Ferencék között született másfél évszázada, máig viták kereszttüzében áll. E megállapodás legnagyobb ellenz ő je az 1848 – 49es forradalom és szabadságharc egykori vezet ő je, Kossuth Lajos volt, aki Deákot elvei feladásával vádolta. Az Habsburg uralkodó és a magyarok túlságosan szoros szövetségét látva ugyanis attól félt, hogy a Habsburgok bukása Magyarország számára is a végzetes lehet majd. Balsejtelmeit az id ő igazolta, hiszen a korszakot az els ő világháborús vereség, majd a trianoni békeszerz ő dés zárta le. De a köz bees ő csaknem fél évszázad alatt az ország polgárosodása terén valóban számottev ő eredmények születtek, és jelent ő sen csökkent a lemaradásunk NyugatEurópához képest is. A tagadhatatlan sikereket, majd a tragikus végkifejletet látva fel kell hát tenni a ké rdést, valóban érdemes volt – e „engedni a negyvennyolcból”, vagy pedig éppen ennek köszönhetjük a trianoni katasztrófát? … A kiegyezést ma nem lehet kizárólagosan jónak vagy rossznak min ő síteni, mert ami politikai szempontból zsákutca volt, az gazdaságilag sikertörténetnek bizonyult. 1867ben nem volt más alternatíva, mint a megegyezés, mert az ország tizennyolc év küzdelem után már nem bírta a szembenállást. 1918ban több megoldás is lett volna, de a világpolitika akkori irányítói sajnos a legrosszabbat vá lasztották, így az OsztrákMagyar Monarchia id ő szaka számunkra katasztrófával végz ő dött. De a korszakot lezáró tragikus végkifejletet az ő hibás döntésük okozta, nem pedig az 1860as évek magyar politikai elitjének reálpolitikája … ” Vesztróczy Zsolt 3 ( http://ujszo.com/ ) 3 tör ténész, Országos Széchényi Könyvtár
